Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945

A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 286 Bácskába utazott, s miután egy hontalanná lett, zsidónak minősített állampolgárért is közbenjárt, hadbíróság elé állítatták és elítélték.23 Ennek ellenére 1943-ban a kor ­mányzótól Nemzetvédelmi Keresztet kapott. 24 Gidófalvy mint levente körzetparancsnok felettesétől, a később háttérben mara ­dó Ember József őrnagytól kapott utasítást az angyalföldi nemzetőrszázad megala­kítására.25 A kezdeti szervezés meglehetősen vontatottan haladt, s az érdemi mun­ka csupán a nyilas hatalomátvétel után kezdődött meg a körletül szolgáló Vilmos főherceg laktanyában. A katonaruhák és a fegyverzet beszerzése sem volt egyszerű feladat, de a század tagjai igen leleményesek voltak e téren, akárcsak az élelmezés­ben, amit olykor rekvirálással oldottak meg. Kalandos – és nem éppen legális – úton szép számmal szereztek maguknak gépjárműveket is. Az 1944 novemberétől XIII/1 KISKA név alatt működő alakulatnak hamar híre ment, és egyre-másra érkeztek olyan katonaköteles emberek, akik nem akartak a hungarista hadseregben szolgálni. Stumpfel-Zalán Lajos így emlékezett ezekre az időkre: „a Dőren-féle asztalosáru­­gyárban dolgoztam. A szomszédban lakott Gidófalvy fhdgy, akit ismertem, mert gyerekei részére grátisz árut szoktam kiadni. Neki panaszkodtam, hogy a hadiüzemi pk. útján le akarnak csukatni és kértem, hogy segítsen.” Gidófalvy behívóval segí­tette ki ismerősét,26 hasonlóan megannyi szökött katonához, munkaszolgálatoshoz és fegyvertől nem irtózó angyalföldi vagányhoz. Mindennek következtében a lét­szám decemberre 1300 főre nőtt. Ami a vezérkart illeti, a parancsnokot szükség esetén „Szőnyi Szűcs András” (Schwartz András) helyettesítette, míg „az 1. század parancsnoka Szepesvári Béla tartalékos zászlós, Gidófalvy régi bizalmi embere lett”. A 2. századot az a Kapocsfy Imre vezette, akit a Felszabadító Bizottsággal szoros kapcsolatot tartó – szintén „turáni vadász”27 – Kiss Ferenc küldött az egységhez. Kálmánfi Ferenc zászlós a 3., (Vecsey) Horváth Tivadar a 4. század parancsnoka, „mindketten szökött katonatisztek voltak”.28 Az sem mellékes körülmény, hogy az angyalföldi orvhalász Kálmánfi 1940 novemberében belépett a nyilas pártba, 29 23 Farkas Endre. „Gidófalvy Lajos fhdgy ellen fegyelem és rend elleni vétség” miatt emelt vád had­bírósági tárgyalására szóló idézés. 1942. dec. 14. ÁBTL 3.1.9. V-36646. Vö. Gazsi J. : Egy zászlóalj krónikája i. m. 41. 24 Budapesti Közlöny, 1943. november 14. 9. 25 Embert 1945-ben igazolták. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár (a további­akban: HIM HL) AKVI 4579 – Ember József 26 Önéletrajzi kiegészítő. Stumpfel-Zalán Lajos. 1961. jan. 7. ÁBTL 2.8.1. BM Központi fogyaték 6521. 27 Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet. Bp. 2019. 465. A fajvédő ellenállást erősítő Turáni Vadászok Országos Egyesületéhez lásd Ablonczy Balázs: Keletre magyar! A magyar turanizmus története. Bp. 2016. 164–167. 28 Gazsi József: A XIII/1. honvéd kisegítő karhatalmi zászlóalj történetéből i. m. 42. 29 Katonai elhárító. Kérdőjegy. 1949. dec. 24. ÁBTL 3.1.9. V-87724. Kálmánfi Ferenc és társai. Vö. „Abban, hogy milyen lettem, sokat számított [...] az orvhalászat. Apám rézesztergályos volt szakmá­ja szerint – de a húszas-harmincas években többnyire munkanélküli. A Rákos-patak torkolatához, a Dunára jártunk mi, sihederek, a halat pedig vittük a Lehelre [ Lehel piacra – B. Á.] eladni. Alkalmi

Next

/
Thumbnails
Contents