Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 283 A KISKA létrejötte és felépítése „Kisegítő karhatalmi alakulatok” már 1943 augusztusától működtek Magyarországon. Felállításukról egy 1943. augusztus 16-ai belügyminisztériumi rendelet intézkedett. Ez a „KISKA” a rendőrség felügyelete alatt, „a közbiztonság fokozottabb védelméért” jött létre „fedhetetlen előéletű, nemzethűség szempontjából kifogástalan” önkéntesekből. Tagjaik polgári ruhában szolgáltak, ám arcképes igazolvánnyal rendelkeztek és „posztóból vagy hasonlószínű anyagból készült búzavirágszínű karszalagot viselnek, amely a rendőrhatóság körpecsétjével van ellátva és »Rendőri karhatalom« szavak vannak a karszalagon fekete betűkkel nyomtatva”. 10 Ezzel szemben az ellenállással foglalkozó munkákban tárgyalt KISKA valójában „kisegítő honvéd karhatalom” volt. Elődjének az 1944. szeptember 22-én kelt miniszterelnöki rendelettel létrejött Nemzetőrség tekinthető. A Nemzetőrség feladatai közé tartozott a „kisebb ellenséges partizán és ejtőernyős csoportok leküzdése”, a „szabotázs cselekmények megelőzése és elhárítása”, a „katonai szempontból fontos vagyontárgyak őrzése” illetve „szükség esetén a működő seregtest-parancsnokságok rendelkezései szerint a hadműveletek hátsó területének biztosítása”.11 Az árnyalt, ideológiamentes megfogalmazás a Lakatos-kormány által tervezett „kiugrás” miatt volt indokolt, hiszen ekképp a szöveg szovjet- és/vagy németellenes szándékok igazolására egyaránt alkalmasnak bizonyulhatott (volna). Mivel a Nemzetőrséget a csendőrség és a rendőrség kisegítő alakulatának szánták, a rendelet végrehajtásáról formailag a belügyminiszter (Bonczos Miklós) és a honvédelmi miniszter (Csatay Lajos) gondoskodott. Ezzel együtt a konkrét ügyekben (szervezés, felfegyverzés, elhelyezés) a kerületi leventeparancsnokságoknak kellett eljárniuk, mivel a nemzetőr egységek zömét 18–20 éves leventékkel kívánták feltölteni.12 A Nemzetőrségben a hatalomra jutott nyilas kormányzat – okkal – nem bízott.13 1944. november 4-én ezért egy honvédelmi miniszteri rendelettel névleg megszüntették a szervezetet. Ez azonban csupán formalitásnak bizonyult, mivel a vonatkozó rendelet csak a fegyverek és felszerelés ügyében 10 A kisegítő karhatalmi alakulatok felállítása. 8 Órai Ujság, 1943. augusztus 19. 3. A hivatalos szöveghez lásd Budapesti Közlöny, 1943. augusztus 18. 5–6. 11 A m. kir. minisztérium 3.430/1944. M. E. számú rendelete a nemzetőrségről. Honvédségi Közlöny, 1944. szeptember 27. 1. 12 Gazsi J.: Egy zászlóalj krónikája i. m. 16. 13 A kiugrás fegyveres biztosítására történő készülődést érzékelteti a honvédelmi miniszter – vitéz Béldy Alajos vezérezredes által kézjegyzett – 1944. október 9-ei rendelete, amely határozott a lakosság kezén lévő fegyverek beszolgáltatásáról a Nemzetőrség részére. Budapesti Közlöny, 1944. október 13. 8. Béldy a Nemzetőrség és a leventék országos parancsnoka volt. A nyilasok 1944. október 16-án letartóztatták. Bartha Ákos – Pócs Nándor – Szécsényi András: Egy hosszan „ébredő” túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971) II. Múltunk 64. (2019) 3. sz. 235.
