Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
245 századok 154. (2020) 2. szám Erdődy Gábor AZ 1830AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 18411848 Az 1841. január 2-án, Kossuth Lajos szerkesztésében útjára bocsátott Pesti Hirlap a formálódó liberális ellenzék fórumaként meghatározó szerepet játszott a polgári átalakulás és a nemzeti önrendelkezés, azaz a nemzeti polgárosodás programjának megfogalmazásában. A hetenként kétszer megjelenő, rövid idő alatt hatalmas népszerűségre szert tett orgánum a politikai sajtó megszületésével új fejezetet nyitott a magyar sajtó történetében. A nemzet önmegismertetésére irányuló törekvés jegyében stratégiai funkciót töltött be a külföldi hírekről beszámoló, Stuller Ferenc által gondozott rovata, amely a nemzetközi fejlemények megalapozott ismeretéről tanúskodva nem csupán a polgári társadalmak működéséről adott képet olvasóinak, de olyan üzenetek megfogalmazására is teret nyitott, amelyek közlését magyar és birodalmi vonatkozásban a cenzúra nem tette lehetővé. A pozitív külföldi példák gazdag tárházának megjelenítése pedig olyan tükröt tartott az olvasó elé, amelynek fényében növekvő és hiteles hangsúlyt kapott a hazai feudális viszonyok kérlelhetetlen bírálata. Az aktuális híranyag összeállítása során Stuller elsősorban a nyugat-európai hírlapokból válogatott (például Augsburger Allgemeine Zeitung , Wiener Zeitung , Journal des Débats). A Pesti Hirlap vezércikkei, értekezései és más írásai ugyanakkor visszatérően felidézték és értelmezték az euroatlanti progresszió kiemelkedő képviselőinek – többek között Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, George Washington, Jeremy Bentham, Adam Smith, Edmund Burke, Robert Peel, Daniel O’Connel, Emmanuel Joseph Sieyès abbé, Charles-Louis Montesquieu, Alphonse de Lamartine – történelmi szerepét és eszméit, valamint a vormärzi német és az európai liberalizmus legfontosabb alapmunkájának tekintett, a Karl von Rotteck és Karl Theodor Welcker által szerkesztett Staatslexikont. 1 A hosszabb és alaposabb előkészületek nélkül 1841-ben repülőrajttal útjára indított Pesti Hirlap szerkesztői számára kezdetben nem állt rendelkezésre opti mális mennyiségű és minőségű híranyag a megyei és a városi törvényhatóságok mindennapi működéséről, így az első hónapokban a külföldi rovat különösen 1 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2. bővített kiadás. Bp. 2002. 210–215.; Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hirlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 1841–42-ben. Bp. 1983. 24–26.; Szabad György: Kossuth politikai pályája. Ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp. 1977. 49–52. TANULMÁNYOK
