Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Bácsatyai Dániel: Válasz Zsoldos Attila kritikai észrevételeire
VÁLASZ ZSOLDOS ATTILA KRITIKAI ÉSZREVÉTELEIRE 1352 hiszen egy e napon kelt oklevél már idéz a gyűlésen elfogadott dekrétum szövegéből. 29 Ezután kísérletet tettem a felső időhatár lejjebb szorítására: mivel az esztergomi gyűlést a kunok elleni, június 3-a körül már zajló hadjárat előkészületeivel hoztam összefüggésbe, ezért a békekötés terminus ante quem ének természetesen az utóbbi dátumot tekintem, és így aztán azt sem tartom kétségesnek, hogy a belháború során fogságba ejtett Kemény fia Lőrinc és Ákos nembeli Ernye rabsága ekkorra már véget ért. Bár nem egészen értem, miért zárná ki, hogy a belháború 1267. első felében történt volna, mégis fontos az az 1267. június 2-án Zágrábban meghosszabbított fegyverszüneti szerződés, amely Ernye bán és Dietrich gurki püspök közt jött létre.30 Akár személyesen, akár megbízottjai út ján képviseltette magát IV. Béla hű bárója Zágrábban, az semmi esetre sem zárható ki, hogy a határmenti magánháború első, június 5-ig tartó felfüggesztése a magyarországi belháborúval áll kapcsolatban; a II. Ottokár és III. Ulrich karintiai herceg pártján álló Dietrich püspök31 talán a cseh király közbenjárására állapodott meg a magyar főúrral, aki az év első felében úgy vezethetett hadat az ifjabb király ellen, hogy jóideig nem kellett határszéli birtokai további pusztulásától tartania. Találóbb Zsoldos Attila azon kritikája, amely arra az ötletemre vonatkozik, miszerint apa és fia az Esztergom melletti Szűz Mária-szigeten kötötték meg a belháborút lezáró békét.32 A sziget ugyanis valóban nem a két országrész határán feküdt, s így ténylegesen nem volt alkalmas a találkozás lebonyolítására. Az is igaz azonban, hogy a rendelkezésre álló információk alapján alig-alig rekonstruálható, hogy mikor és hogyan jött létre az apa és fia közötti béke. Lehetséges, hogy Jans von Wiennek kell hinnünk, s az ifjabb király valóban átkelt seregével a Duna jobb partjára, hogy bevonuljon az uralkodói székhelyre, Budára.33 Logikus lépés lett volna, hiszen máskülönben aligha tudta volna leszakítani az ölébe hullott győzelem gyümölcseit. Nem tudjuk, hogy az öreg király hol tartózkodott ekkoriban, az a tény azonban, hogy május 8-án Füzitőn keltezte egyik oklevelet,34 felveti azt a lehetőséget, hogy valahol a Duna felsőbb szakaszán várta a fia ellen indított hadjárat egyre borúsabb híreit, ami éppenséggel nem mond ellent egy esztergomi békekötés lehetőségének. A megbékélés helyszínénél azonban fontosabb számunkra az esztergomi gyűlés, amelyről némileg többet mondhatunk. Zsoldos Attila korábban helyesen állapította meg, hogy IV. Béla országrészének szerviensei csakis valamiféle mozgósítás eredményeképpen gyűlhettek össze Esztergomban; márpedig erre csak azoknak volt módja, akik az isaszegi csatában való részvételt megtagadó Roland bán vezénylete alatt álltak. 29 Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István i. m. 1073. 30 Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II–XV. Collegit et digessit T[adija] Smičiklas. Zagrabiae 1904–1934. (a továbbiakban: CDCr) V. 431–432. 31 Jakob Obersteiner: Die Bischöfe von Gurk. 1072–1822. Klagenfurt 1969. 100–101. 32 Zsoldos Attila: Néhány kritikai megjegyzés i. m. 1342. 33 Weltchronik 595. 34 Hazai okmánytár I–VIII. Kiadja Nagy Imre – Paur Iván – Ráth Károly – Véghely Dezső. Győr–Bp. 1865–1891. VI. 145–146.
