Századok – 2020
2020 / 6. szám - VITA - Bácsatyai Dániel: Válasz Zsoldos Attila kritikai észrevételeire
BÁCSATYAI DÁNIEL 1349 utal a belháborúra az 1267. esztendő alatt, amelyek közül kettő eredeti formában is rendelkezésünkre áll. Az osztrák évkönyvekben szereplő dátum rejtélyét Zsoldos Attila korábban a következő feltételezéssel próbálta meg feloldani: az 1264–1265. évi belháború eseményeit azért az 1267. év alatt foglalták össze, mert ekkor – vitapartnerem szerint – IV. Béla újabb háborúra készült legidősebb fia ellen.17 Az állítólagos előkészületekből végül nem kerekedett fegyveres konfliktus, ami komoly akadályt gördít az elé, hogy a Continuatio Claustroneoburgensis IV. Preussel halálára vonatkozó lényegre törő állítását egy 1264–1265 telére és egy 1267-re vonatkozó eseménysor összefoglalásának tekintsük – joggal várhatnánk ugyanis, hogy az összefoglaló híradásba jusson valami az 1267. évi eseményekből is. Ráadásul ha meg is engednénk, hogy egyetlen évkönyv esetében esetleg előfordulhatott efféle tömörítés, az már több mint valószínűtlen, hogy három évkönyvíró is ugyanezt a megoldást válassza, következetesen kerülve, hogy bármit is lejegyezzenek a valóban 1267-hez tartozó történésekből. A bécsi évkönyvírók motivációja aligha kétséges: elsősorban földijük, Heinrich Preussel nem éppen mindennapi halálát kívánták megörökíteni, a magyarországi események csakis ebből a szempontból bírtak számukra jelentőséggel. A hírek közvetítésében bizonyára részt vettek a Gundakar lovaghoz hasonló alsó-ausztriai ministerialis ok is, nehezen hihető azon ban Zsoldos Attila újonnan megfogalmazott hipotézise, miszerint Preussel halálát azért jegyezték volna fel két évvel később, mivel – részint Gundakar von Hassbach, részint talán más osztrák lovagok előkészületei nyomán – ekkor kapott lábra Bécsben a magyar uralkodó és az ifjabb király már két éve lezárult belháborújának híre.18 A két egykorú Bécs környéki évkönyv ismeretében, amelyek egymástól függetlenül adnak hírt Heinrich Preussel haláláról, majd ennek ürügyén a belháborúról, a fenti feltételezésre nincs mód. Az elbeszélő források hitelének kérdésénél maradva röviden szólnom kell a Somogyvári formuláskönyv első évkönyvének 13. századi híreiről is, amelyeket Zsoldos Attila nem tart megbízható értesüléseknek. Az évkönyv említett része 19 évhez 20 híradást hoz, amelyből 15 ellenőrizhetően helyes, egy bejegyzésnek egyelőre nincs megfejtése, és van két 1242. alá összecsúszott híradás, amelyek kétségtelenül 1246-hoz, illetve az évtized utolsó éveinek valamelyikéhez tartoznak. Marad tehát két kérdőjeles híradás, IV. Béla születésének 1209. évi dátuma és az 1267. évi tudósítás, amely szerint az öreg király az ország határára űzte legidősebb fiát, István ifjabb királyt.19 Zsoldos Attila arra hívja fel a figyel met, hogy az 1209. esztendő nem lehet helyes, hiszen egy datálatlan – alighanem 1223 késő őszén – írt levelükben a magyar egyháznagyok arról tudósították a pápát, hogy az ifjú Béla már több mint két éve férjként él együtt feleségével, Laszkarisz Máriával, ami 17 Zsoldos Attila: Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Bp. 2007. 109–111. 18 Uő: Néhány kritikai megjegyzés i. m. 1343. 19 Bácsatyai Dániel: A Somogyvári formuláskönyv i. m. 48–52. A szóban forgó szakasz forrásértékéről uo. 16–22.
