Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1284 az Ivan Ivanovics Szkvorcov-Sztyepanovhoz 1909 legvégén írott kedvelt Lenin-levél fordítását „kevésbé sikerültként” minősítette. Lenin ebben a levélben saját, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban állításait teszi mérlegre: „Mit igyekezett bebizonyítani és bizonyított be Iljin? Azt, hogy az agárviszonyok fejlődése Oroszországban kapitalista úton halad mind a földesúri, mind a parasztgazdaságban, mind a »földközösségen« kívül, mind azon belül. Ez az egyik. Hogy ez a fejlődés már visszavonhatatlanul meg határozta, hogy nem lehet a fejlődésnek más útja, mint a kapitalista út, nem lehetséges másféle osztálycsoportosulás, mint a kapitalista osztálycsoportosulás. Ez a második. – Emiatt folyt a vita a narodnyikokkal. Ezt kellett bebizonyítani. Ez be lett bizonyítva. Ez bebizonyított marad.”113 [Kiemelések az eredetiben] A levél gondolatmenetét részletesen követve Pach eljutott a számára fontos következtetés idézéséhez: „Nem szabad megállni a kapitalizmus általános kérdése megoldásánál akkor, amikor az új események, (még hozzá világtörténelmi fontosságú események, mint az 1905–1907-es éveké) konkrétabb, közelebbi kérdést vetettek fel – a kapitalista agrárfejlődés két útja vagy két módszere közötti harc kérdését. [...] Most azonban ezt a kérdést már megoldotta mind az elmélet, mind az élet [...] és a napirendre egy más, magasabb rendű kérdés került: α típusú kapitalizmus, vagy β típusú kapitalizmus? És szilárd meggyőződésem szerint igaza volt Iljinnek, amikor a könyv második kiadásának előszavában rámutatott arra, hogy belőle a kapitalista agrárfejlődés két formájának lehetősége következik és hogy ezek történelmi harca még nem fejeződött be.” Mindehhez Pach még hozzáfűzött egy aktuális kommentárt: „témánkat illetően sem az volt a baj, mintha túl sokat foglalkoztunk volna marxista elmélettel, elvi kérdésekkel – miként az utóbbi két-három évben meglehetősen gyakran hallhattuk –, hanem épp ellenkezőleg az, hogy túl keveset, ill. nem eléggé alaposan foglalkoztunk velük”. 114 Pach tehát eredetileg valójában azt tervezte, hogy egy A tőkés agrárfejlődés útjai című munkát ír,115 s csak menet közben alakult át a koncepció, s került előtérbe a korábbi időszak. Ennek jól érzékelhető jele, ahogy a stockholmi 113 Pach Zs. P.: A földesúri gazdaság i. m. 147–148. Lenin Iljin néven jelentette meg száműzetése idején a könyvét. 114 Uo. 149. Ennyi év távlatából csak megjegyezzük, hogy a lenini „módszer” jellemzésekor nem kerül említésre a nevezett munka kulcslábjegyzete: „Ha valaki fejlődésében akarja bemutatni az élet valamely jelenségét, elkerülhetetlenül és szükségszerűen felmerül előtte a dilemma: vagy elébe vág az eseményeknek, vagy mögöttük kullog. Harmadik lehetőség nincs. S ha minden adat amellett szól, hogy a társadalmi fejlődés iránya éppen ez, hogy ez a fejlődés már nagyon előrehaladott (lásd. II. fej.), ha emellett pontosan meg vannak jelölve azok a körülmények és intézmények, amelyek ezt a fejlődést hátráltatják (mértéktelenül magas adók, a parasztság rendi elzárkózottsága, a földmobilizálás, a költözés és az áttelepülés teljes szabadságának hiánya), akkor az ilyen elébevágás semmiképpen sem hiba.” V. I. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Lenin Összes Művei (a továbbiakban: LÖM) III. 1964. 300* 115 A tanszék 1958-ban induló könyvsorozatának II. kötetében (Berend T. Iván – Ránki György: Ma gyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában [1933–1944] Bp. 1958.) található nyomtatott könyvjelző felsorolta az előkészületben lévő köteteket: Szuhay Miklós és Reményi Lajos művei mellett Pach Zsigmond Páltól A tőkés agrárfejlődés típusai című tervezett könyvét.
