Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1279 tudományok doktora fokozatot”.88 Ugyanakkor, mint láttuk, az Orczy-birtok kutatási előzményének nyoma sem volt az eredeti felhalmozás vizsgálatában, s a szakdolgozat ismeretében nem is lehetett. Az is kérdéses, hogy a marxi koncepció valóban tekinthető-e az angliai fejlődés történeti elemzésének, bár az interjú fogalmazása kétségtelenül hagy némi mozgásteret az árnyaltabb értelmezésre. A felülvizsgálat igénye ráadásul nem 1956 után, hanem már korábban jelentkezett. Érdemes részleteiben rekonstruálni, hogy – a politikai széljárás gyakori változásain túl – milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy Pachnak revideálnia kelljen 1952-es álláspontját. A személyes motívumokat legfeljebb felületileg érintve, fontos állomás volt, hogy Pach 1954 őszén (októbertől decemberig) két hónapot Moszkvában töltött tanulmányúton. Erről általánosságban hosszú cikkben számolt be a Századok hasábjain.89 Moszkvában Pach nemcsak előadást tartott az eredeti felhalmozás magyarországi sajátosságairól,90 hanem erről számos alkalommal konzultált a vezető szovjet történészekkel. A konkrét kérdésekről folytatott személyes konzultációkról a Történettudományi Intézet egyes osztályainak külön-külön beszélt még 1955 január–februárjában, s erről az Intézet értesítője bő ismertetést közölt.91 Az általános beszámolóban is szólt azokról a találkozókról, amelyeken, úgymond, kiderült, hogy az illető kutatók hozzá „hasonló kérdéseket tanulmányoznak. Hadd említsem csak a kapitalista viszonyok keletkezésének és kifejlődésének problémáját Magyarországon. Rendkívül gyümölcsözőek voltak számomra az olyan szovjet tudósokkal folytatott beszélgetések, akik ugyanezt a problémát vizsgálják oroszországi viszonylatban. E beszélgetések tanulságaira itt nem térhetek ki – azokat Intézetünk magyar osztályának középkori, ill. újkori csoportjában adom elő részletesen –; csupán arra szeretnék utalni, hogy a magyarországi és oroszországi fejlődés egybevetése, a hasonlóságok és különbségek elemzése nemcsak világosabbá tette számomra fejlődésünk jónéhány mozzanatát, hanem olyan új kérdések felvetésére ösztönzött, olyan új szempontokat nyújtott, amelyek e nél kül fel sem merültek volna.”92 [Kiemelések az eredetiben] 88 Jegyzőkönyv a TMB 1958. szeptember 22-ei üléséről. MTA Levéltár, 200. TMB 11. d. 10. dosszié. A történettudományok területéről az egyiptológus művészettörténész Dobrovits Aladárt, a párttörténész Nemes Dezsőt és Pach Zsigmond Pált érte ez a kitüntetés. 89 Pach Zsigmond Pál: Tanulmányúton a Szovjetunióban. Századok 89. (1955) 241–261. A beszámoló 1955. január 28-án hangzott el az MTA Történettudományi Főbizottságában. 90 Ez jelent meg a Вопросы истории/Voproszi Isztorii 1955. 2. számában 69–75. 91 Tájékoztatás a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének munkájáról (Pach Zsigmond Pál beszámolói alapján összefoglalja Ránki György). MTA Történettudományi Intézet Értesítője 6. (1955) 174–203. A beszámolók részletessége alapján feltételezhető, hogy Ránki előzetes írott szövegek vagy esetleg gyorsírásos jegyzőkönyvek alapján szerkesztette meg az összefoglalót (amit természetesen Pach alaposan átjavítgatott). 92 Pach Zs. P.: Tanulmányúton i. m. 261.
