Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1272 szétválasztását, vagyis a parasztoknak a földtől való megfosztását tárgyalta fő mozzanatai sorrendjében. Az angliai fejlődésmenetből elvont marxi séma szerinti mozzanatokat (egyházi birtokok elrablása, állami uradalmak elkótyavetyélése, községi földek ellopása, hűbéri és nemzetségi tulajdon magántulajdonná változtatása) igyekezett „megkeresni” Magyarországon, ügyelve a marxi figyelmeztetésre, hogy az egyes szakaszok különböző sorrendben és különböző színeket öltve következhetnek az egyes országokban. Ilyen sajátos színnek tűnt, hogy Magyarországon „nem a reformáció, hanem főként az ellenreformációval kapcsolatban pereg le az eredeti felhalmozás első felvonása”.64 A marxizmus applikációja szempontjából az elmaradottság jelének tűnt, hogy a hűbéri kíséretek felosztása, amely az angliai eredeti felhalmozás előjátékának számított, nálunk sokkal később, az abszolutizmus 17–18. századi kiépülése során ment végbe. Ezzel a módszerrel minden „mozzanatra” lehet találni illusztrációt. Az elkótyavetyélésre elegendő volt Harruckern János György és Károlyi Sándor birtokszerzéseinek példáit felhozni. Az adatok összegereblyézése a vonatkozó magyar történeti irodalom igen tág köréből történt (a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlétől, Tagányitól, Acsádytól, Takáts Sándortól kezdve egészen Szabó Dezsőig, Szabó Istvánig, Mályusz Elemérig, Iványi-Grünwald Béláig, Wellmann Imréig, Belitzky Jánosig, Ila Bálintig, Ungár Lászlóig). Sőt saját, 1848-as Társadalmi Szemle beli cikkén kívül Mérei Gyula és Sándor Pál centenáriumi monográfiái is felvonultak a hivatkozásokban.65 Természetesen nem hiányozhattak a Lenin-, Molnár Erik-, Révai József- és Andics Erzsébet-idézetek sem. Hogy a parasztság földtől való megfosztása nem volt olyan radikális, mint az angliai, abban lelte magyarázatát, hogy „Magyarországon az eredeti felhalmozás másik oldala, a pénztőke összpontosulása egyes emberek kezén, az ország gyarmati helyzete miatt alig tudott előrehaladni. Itt tehát egyfelől nem volt szükség olyan gyors módszerekre, mint Angliában, a bérmun kás-szükséglet kielégítésére, hanem viszonylag lassúbb módszerek is megfeleltek; más felől a földesurak nem akarták elűzni teljesen jobbágyaikat, mert így nemcsak azokat fosztották volna meg a földtől, hanem magukat is a robotmunkaerőtől.” [Kiemelések az eredetiben]66 Csak mindezek után, egy vandalizmusról szóló marxi idézettel fel vezetve következik a távolról sem szelíd oldalvágás: „Hangsúlyoznunk kell ezt a reakciós magyar gazdaságtörténészekkel szemben, akik szeretik a magyar jobbágyság »viszonylag jobb« helyzetét hirdetni más országok parasztságával szemben.” 67 64 P. Zsigmond, P.: Szempontok I. i. m. 23. 65 A legfrissebb irodalomból Szabó István Teleki-Intézeti új tanulmánykötete, a Tanulmányok a ma gyar parasztság történetéből. Bp. 1948. kiemelt helyeken szerepel. 66 P. Zsigmond P.: Szempontok I. i. m. 52–53. 67 Név nélkül ugyan, de a beavatottak (és érintettek) számára azonosíthatóan. Szabó István például a magyar jobbágy „enyhébb sorsáról” írt. Szabó I.: Tanulmányok i. m. 176.
