Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KANYARODÁS KELETRE, NYITÁS NYUGATRA: PACH ZSIGMOND PÁL PÁLYAFORDULÁSA 1262 de mindenre gondoló, melegszívű és emberi érzésű, szóval igazi magyar nagyasszony alakja rajzolódik elénk, aki azonban gazdasági érzékkel is rendelkezik.”28 Ismét Orczy Józseffel kapcsolatos egy hasonló szellemű kulcshivatkozás, amely ugyanebben az összefüggésben a nemzetközi gazdaságtörténeti szakirodalomból Werner Sombartra utalt: „Így áll előttünk századok mesgyéjén a régi földesúr és az új idők szavát megértő üzletember tulajdonságait termékenyen egyesítve magában, mint a magyar gazdasági élet kétségtelenül nagyrahivatott alakja. Méltán sajnálhatjuk, hogy utódaiban nem talált művének folytatójára.” 29 Ezt aztán később árnyalta, ami kor ugyan a szövegben arról írt, hogy a fiúk Pesten élve nem törődtek a gazdasággal, de lábjegyzetben hozzátette, hogy a legkisebb fiú, György „később igen tevékeny gazda lett, ujszászi birtokának állattenyésztését és kertészetét országos hírűvé tette”. 30 A gazdálkodásról szóló részben, a Domanovszky-iskola szelleméhez illően a szám adások kapcsán feltette azt a kérdést is, vajon „készítettek-e kalkulációt a gazdálkodásra vonatkozólag, kiszámították-e előre, hogy mennyi pénzbe fog kerülni a timsógyártás és milyen eladási ár mellett lesz jövedelmező?”31 Ennek megíté léséhez részletes uradalmi utasítás állt rendelkezésre (Methode, nach welcher die Berechnung der eigenen Erzeugungs-Kosten des Alauns veranstaltet werden muss [A költség-kimutatás készítésének módszerei a timsógyártásban]). A számtartó azonban nem volt képes az eszerinti könyvelésre. Az adatok hiányosságait a szomolnoki bányahivatal kimutatásai tükrében vette szemügyre. S nem késlekedett levonni a lesújtó következtetést: „Egyetlen pillantást kell csak vetnünk ezekre a számokra s máris világosan látjuk, milyen éles ellentétben vannak a director által adott kalkuláció és kimutatás adatai a való gazdálkodás tényeitől, mennyire elferdítette a director a factorral együtt az igazságot, sőt bátran kimondhatjuk, milyen nagyarányú csalásokat követtek el.”32 Tisztába jőve a források hiányosságaival, Pach enyhe szkepszissel viszonyul a számszerű adatok összeállításához: „Egyéb évekből csupán a timsótermelés ill. az azért befolyt jövedelem ismeretes, s ez is hosszú időn át való megszakítással (1807–1812). Így táblázatot felállítani csak kalandos, csekély szilárd alapon nyugvó következtetésekkel vagy tág határok között való összegmegjelöléssel volna lehetséges. Minthogy az első eljárás nem lenne komoly, a második nem lenne célszerű, megelégszünk azzal, hogy 1799-től kezdve csupán általános képet rajzolunk a bányászat viszonyairól, csak olyan és annyi adattal, amelynek és amennyinek 28 Uo. 38. MTA KIK Kézirattár Ms 4538/11. Ide ismét jól illeszkedett egy Wellmann hivatkozás. 29 Uo. 40. MTA KIK Kézirattár Ms 4538/11. A hivatkozott hely: Werner Sombart: Der moderne Kapitalismus. I. [kiadás megjelölése nélkül!] 320–329. 30 Uo. 73. MTA KIK Kézirattár Ms 4538/11. Az OMGE egyik létrehozójától nem is lehetett volna mást várni. 31 Uo. 51. MTA KIK Kézirattár Ms 4538/11. Itt alapvető referenciaként Bakács és Wellmann munkáinak számadásra és jövedelmekre vonatkozó részei szolgálnak. 32 Uo. 63. MTA KIK Kézirattár Ms 4538/11. Később egyenesen évi rendszeres sikkasztásról ír. Uo. 67.
