Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
IDŐSEK LAKHATÁSA 1240 tanúsítson irányukban. Ennek eléréséhez nagyobb összhangra van szükség az állam és a társadalmi szervek között, illetve hatékonyabb módszerek kidolgozása is szükséges.32 A problémák megoldásához egy országos akcióprogramot és egy munkabizottság létrehozását javasolták. 33 Valószínűleg az ankétot készítette elő egy 1968-ban az Egészségügyi Minisztérium által megrendelt kutatás, amely a szociális intézetek és gondozottak új, teljes körű felmérését célozta. A kutatás eredményei azonban csak az ankét után jelentek meg. A vizsgálatot lezáró tanulmány egyik legizgalmasabb hozadéka az volt, hogy itt jelent meg először a szakirodalomban az a tézis, miszerint az öregség és a szegénység nem mindig jár együtt, sőt nőtt a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkező öregek aránya. Az intézmények fejlesztésénél ezért érdemes az ő igényeikre is gondolni a jövőben, s új intézménytípusokra és gondozási formákra van szükség. 34 A „társadalmasítás” mellett az 1970-es évtized az öregedéssel és az idősekkel foglalkozó tudomány, a gerontológia magyarországi megjelenésének az ideje. Egyre több olyan könyv látott napvilágot, amely az öregekre nem pusztán segítségre szoruló csoportként tekintett, hanem (támaszkodva Cseh-Szombathy és Andorka kutatásaira) az öregedést komplex, demográfiai, egészségügyi, szociológiai megközelítésből igyekezett elemezni. Megjelent az első könyv a szociálgerontológiáról, kutatásokra hivatkozva érveltek az öregedő munkások értékessége mellett, és 1976-ban elkészült a tudományterület első tankönyve is.35 Ezzel párhuzamosan tovább folytak a KSH felvételei a nyugdíjkorhatárt betöltöttekről. 36 Az egyre sokoldalúbb és egyre sűrűbb kutatási mező ellenére a megjelenő munkák következtetései mindig ugyanazok: egyrészt, hogy Magyarországon rendkívül gyorsan (még a nyugat-európai országoknál is gyorsabban) nő a 60 éven felüli népesség aránya, másrészt, hogy erre a helyzetre, melyet egyszerre kell(ene) kezelni gazdasági, társadalmi és egyéni (pszichológiai) szinten, Magyarország nincs felkészülve. Ezekre a tézisekre épülve a kijelölt teendők is hasonlóak voltak. Képviseletet kell adni a nyugdíjasoknak, hogy ne csak passzív elszenvedői legyenek a változásoknak, hanem alakítói is, a nyugdíjasok általános helyzetét javítani kell, amint a területi gondozást és az intézeti ellátást is, ezek differenciálásával. 32 Uo. 13., 21. 33 Uo. 48–49. 34 Malinszki László: Szociális otthoni statisztikai felmérés és tanulmány. Bp. 1971. 14. 35 Hun Nándor: Bevezetés a szociális gerontológiába. Bp. 1972.; Pogány György: Öregedés – foglalkoz tatás. Bp. 1971.; Villányi Piroska: A szociális gerontológia. Bp. 1976. 36 Illés György: A nyugdíjasok foglalkoztatása 1970-ben. Statisztikai Szemle 50. (1972) 1142–1154.; Az öregek helyzete és problémái i. m.; Magyarország legöregebb lakói. Szerk. Cseh-Szombathy László et al. Bp. 1977.
