Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
1233 SZÁZADOK . () . SZÁM Keller Márkus IDŐSEK LAKHATÁSA Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen „a technika nem öli meg a humánumot, hanem a szocialista társadalom és a szocialista tervezők kezében kiteljesíti azt” 1 Az információs forradalom és a népességrobbanás mellett a hosszabbéletűség is a globális társadalmi kihívások közé tartozik a 21. században. Erősen jelentkezik ez a kérdés Magyarországon, ahol a fejlett ipari társadalmakhoz hasonlóan egyre nő az öregek (azaz a 60 év felettiek) aránya. Nem túlzás az az állítás, hogy a 20. század végére Magyarország (is) az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett.2 Tanulmányomban az idősödő társadalom okozta kihívásokat egy másik nagy társadalmi problémával, a lakáskérdéssel kapcsolom össze. Arra keresem a választ, hogy a társadalom elöregedéséből fakadó problémákat, illetve a lakáskérdés megoldatlanságát egyidőben felismerő kádári vezetés hogyan próbálta a kifejezetten az idősek körében jelentkező tömeges lakásigényeket kielégíteni. Milyen igényeket ismert el legitimnek a kormányzat? Milyen lakástípusokkal próbálták a helyzetet megoldani? Hogyan beszéltek ezeknek a lakásoknak a kapcsán az idősekről a korabeli nyilvánosságban? Ezek lesznek tanulmányom vezető kérdései. Reményeim szerint a válaszok közelebb vezetnek bennünket a korabeli szocialista társadalom önképének a megértéséhez is. Idősek 1945 után Magyarországon Ki számít idősnek? Az életszakaszokat különféle szakirodalmak másképp tagolják és nevezik el. A WHO például az 50 és 60 év közötti szakaszt az áthajlás korának, 60-tól 75-ig az idősödés korának, a 75–90 közötti éveket pedig időskornak nevezi, 90 fölött aggkorról, 100 év felett pedig matuzsálemi korról beszél.3 A demográfiai szakirodalom mind Magyarországon, mind a nemzetközi vizsgálatokban a leginkább elterjedt nyugdíjkorhatárhoz, a 60 évhez köti az öregség fogalmát. Teszi ezt még akkor is, ha sokak szerint a 65 éves korhatár sokkal inkább megfelelne határvonalként, hiszen a szellemi és testi erők gyengülésének 1 Szabolcsi Gábor: A XXII. Kerület. Budapest 5. (1967) 11. sz. 42. 2 Iván László: Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány 47. (2002) 412. 3 Uo.
