Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban

NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 124 lett. 1950-től a KV Agitációs és Propaganda Osztályának politikai munkatársa, 1954-től az Országos Béketanács titkára. 42 Az oktatás és a pártiskolák szerepe a mobilitásban A nők gazdasági és társadalmi szerepének megváltozása szükségessé tette iskolai végzettségük emelését is. Az 1945-ben kötelezővé tett nyolcosztályos általános iskola jelentősen hozzájárult a nők iskolai végzettségbeli hátrányának csökkenté­séhez.43 Míg 1949-ben még csak 23,3%-uknak, 1960-ban már 38,7%-uknak volt legalább nyolcosztályos iskolai végzettsége. Mindeközben az 1950-es évekre meg­szűnt a korábban jellemző, nemek szerint erősen differenciált alapfokú oktatás, mivel az 1950–1951-es tanévben a koedukáció lehetőségét is megteremtették. 44 A korszak középfokú oktatásának alapvető célkitűzése a korszerű munkaerő képzése vagy a megfelelő szakképzést nyújtó egyetemekre való felkészítés volt. A gimnáziumokban jelentősen megnőtt a lányok számaránya, és emellett megje­lentek az ipari és a mezőgazdasági technikumokban is. A felsőoktatást tekintve a nők aránya 1945 után elsősorban a jelentőségüket fokozatosan elvesztő pedagó­giai és egészségügyi főiskolákon és egyetemeken nőtt, a nagy presztízsű műszaki és közgazdasági felsőoktatást továbbra is elsősorban a férfiak látogatták. Így ösz ­szességében ugyan nőttek a nők lehetőségei a felsőfokú továbbtanulás terén, de csak a folyamatosan (relatíve) leértékelődő értelmiségi pályák kínáltak számukra mobilitási csatornát. 45 Az oktatási rendszer reformjának hatásait csak hosszabb távon lehetett érzé­kelni, a pártnak viszont addig is szüksége volt saját értelmiségre, ezért 1948-ban bevezették a szakérettségi rendszerét. A szakérettségi tanfolyamokon 18–30 éves üzemi dolgozók egy, majd 1952-től két tanulmányi év alatt szerezhettek szakérettségi bizonyítványt, amely az abban megjelölt főiskolán vagy egyete­men való továbbtanulásra jogosított.46 Az elemzett listán beazonosított né­hány elemi iskolai osztály után egyetemre járó nők számára minden bizonnyal a szakérettségi intézménye teremtette meg a lehetőséget a felsőfokú tanulmá­nyokra, de erre vonatkozóan pontos számadatokkal sajnos nem rendelkezünk. 42 Funkcionáriusok hatásköri és beosztás szerinti listái. (1955) MNL OL M-KS 276. f. 88. cs. 371. ő. e. 43 A nyolcosztályos alapfokú oktatás nem volt előzmények nélküli, hiszen az 1940. évi 20. törvény elrendelte a nyolcosztályos népiskolák létesítését, de a háborús viszonyok hátráltatták ennek tömegessé válását. 44 Schadt M.: „Feltörekvő dolgozó nő” i. m. 26–27. 45 Uo. 34–40. 46 Majtényi György: A szakérettségi intézményéről és a szakérettségizettekről. Iskolakultúra 14. (2004) 9. sz. 72–82.

Next

/
Thumbnails
Contents