Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
NÉP, NEMZET, FUTBALL 1210 ritka, hogy a nálunk sem ismeretlen „jubileumi történetírás” jelenségének gyümölcseként, évfordulók ürügyén kerül rivaldafénybe a sport, akár mint a kollektív emlékezettörténet-kutatások tárgya. (Lásd Németországban a hazai futballvilágbajnoki győzelmek eltérő jelentőségének és szerepének firtatását.) A sporttörténetnek megújuló lendületet – és sokszor anyagi forrásokat – biztosíthat az adott országban sorra kerülő sportesemény, legyen az olimpia vagy nemzetközi labdarúgótorna.6 (Jó példa erre Franciaország 1998-as, hazai pályán kivívott futballvilágbajnoki címe és a nyomában fölbuzgó történeti érdeklődés.) Mivel a sport, különösen a csapatsportágak ma sem vesztettek közösségteremtő erejükből, kutatásukat az aktuális identitásépítő szándék is fölvirágoztathatja, mind nemzetállami, mind transznacionális, jelesül európai uniós szinten. 7 Futballtörténet Magyarországon és Európában Bár a hazai céhes történettudomány sport iránti érdeklődését leghívebben az „alkalomszerű” jelző írja le, akadnak néhányan, akik – kutatásaik mintegy mellékágaként – színvonalasan és kitartóan művelik ezt a történeti peremműfajt. 8 Mindeközben a sport, azon belül a labdarúgás búvárlásának igénye a történettudománynál jóval erőteljesebben mutatkozik meg a szociológia berkeiben – és ez nem csak Magyarországra jellemző fejlemény. Az angol és a francia sporttörténeti 6 Paul Dietschy – Richard Holt: Sports History in France and Britain: National Agendas and European Perspectives. Journal of Sport History 37. (2010) 1. sz. 83–98.; Christopher Young – Anke Hilbrenner – Alan Tomlinson: European Sport Historiography: Challenges and Opportunities. Journal of Sport History 38. (2011) 2. sz. 181–187.; Matthias Marschik: Austrian Sport and the Challenges of Its Re cent Historiography. Journal of Sport History 38. (2011) 2. sz. 189–198.; Simon Martin: Italian Sport and the Challenges of Its Recent Historiography. Journal of Sport History 38. (2011) 2. sz. 199–209.; Stefan Zwicker: Sport in the Czech and Slovak Republics and the Former Czechoslovakia and the Chal lenge of Its Historiography. Journal of Sport History 38. (2011) 3. sz. 373–385.; Stefan Rohdewald: Yu goslavian Sport and the Challenges of Its Recent Historiography. Journal of Sport History 38. (2011) 3. sz. 387–395.; Mark Dyreson: Mapping Sport History and the History of Sport in Europe. Journal of Sport History 38. (2011) 3. sz. 397–405.; Jutta Braun: Football History: A German Perspec tive on Current Research Fields. Historical Social Research/Historische Sozialforschung 40. (2015) 4. sz. 153–175. 7 2012-ben az Európai Bizottság hárommillió eurós támogatásban részesítette a „Football Research in an Enlarged Europe: Identity dynamics, perception patterns and cultural change in Europe’s most prominent form of popular culture” elnevezésű, francia központú, kilenc intézetre kiterjedő, három évre szóló programot, amely történeti kutatásokat is magába foglalt. A volt keleti blokk országait egyetlen intézmény képviselte, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem. (Ugyanannyi, mint a nem EU-tag Törökországot.) Kutatási beszámoló: https://bit.ly/2Zf9Za4 (letöltés 2020. aug. 15.) 8 Néhány példa: Takács Tibor kötetei a futball és az állambiztonság viszonyáról (Szoros emberfogás. Bp. 2014., Büntetőterület. Bp. 2018.); Borsi-Kálmán Béla leginkább az Aranycsapat körül vizsgálódó, eszmetörténeti-esszéisztikus munkái (Az Aranycsapat és kapitánya. Bp. 2008., Pszeudo-fociesszék. Bp. 2018.); Andreides Gábor (Dénes Tamással közösen írt) áttekintése a korai olasz futballtörténet magyar alakjairól (Weisz és a többiek. Bp. 2018.).
