Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1190 1848-ig sikeres volt; Ferenc utódja, V. Ferdinándként, azaz magyar királyként uralkodott Magyarországon. 15 A birodalom és Magyarország közötti határvonal interpretációja azonban nem volt egyértelmű, és az azt értelmező megszólalókat nem lehet két nagy táborra, az Osztrák Császárságot az összes Habsburg-tartományra kiterjeszteni akaró bécsi bürokráciára, illetve az ennek a törekvésnek ellenálló magyar rendekre leszűkíteni. Több magyar közszereplő ugyanis úgy érezte, hogy Magyarország igenis része az Osztrák Birodalomnak. Így tett például Lamberg Ferenc gróf, egy karintiai származású magyarországi indigena család szülötte, akit sikeres katonai pályafutása és feltétlen császárhűsége nyomán 1848 szeptemberében az uralkodó Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezett ki, majd néhány nappal később Pest-Budán lincselés áldozata lett. Jóval ezelőtt Lamberg Még egy Terra Incognita: Ismeretek s tudnivalók ausztriai birodalom nem-magyar tartományairól címmel kiadott egy földrajzkönyvet, amely az Osztrák Császárság többi tartományát szándékozta megismertetni a magyar közönséggel. Lamberg ezen szövege, akárcsak publicisztikai munkássága (katonatisztekre egyáltalán nem jellemző módon) magyar nyelven jelent meg, ezzel is jelezve, hogy az összbirodalomról szóló koncepcióját a magyar közönségnek szánta.16 Lamberg esetében persze lehet azzal érvelni, hogy indigena volta magyarázza meg, miért vélte úgy a magyar rendek többségétől eltérően, hogy Magyarország része az Osztrák Birodalomnak. Több más szerzőnél azonban ilyen magyarázatot nem lehet adni. Így például a nem túl eredeti, de annál szorgalmasabb tudós és az MTA tagja, Lassú István, Magyarországot is tárgyalta Az austriai birodalomnak statistikai, geographiai, és históriai leírása című munkájában, valamint több reformkori földrajztan könyv szerzője is hasonlóan tett. 17 15 Nagy Ernő: Az ausztriai császári cím fölvételéről. In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből 12. kötet 2. szám. Szerk. Pauer Gyula. Bp. 1897. 29–32.; R. J. W. Evans: Communicating the Empire. The Habsburgs and Their Critics, 1700–1919. Transactions of the Royal Historical Society 19. (2009) 117–38., itt: 123–27. 16 Lamberg Ferencz: Még egy Terra Incognita: Ismeretek ’s tudnivalók ausztriai birodalom nem-magyar tartományairól. Pozsony 1841. 17 Lassú István: Az austriai birodalomnak statistikai, geographiai, és históriai leírása. Buda 1829.; B[edeő] P[ál]: Általános földleírás, különös tekintettel az Austriai birodalomra, jelesen Magyar országra. Posony 1843.; Harmadik folyamat: Az Austriai Birodalomnak és Olaszországnak földrajza. Marosvásárhely 1846. Míg az Osztrák Birodalom vagy Osztrák Császárság terminusokat a reformkori szerzők többsége egyértelműen egy külföldi állam megnevezésére használta, a Habsburg-dinasztia uralma alatt álló területet az Ausztriai-ház szókapcsolattal lehetett leírni.
