Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Fónagy Zoltán: Kollektív erőszak az 1848-as paraszti mozgalmakban. Tipológiai kísérlet
KOLLEKTÍV ERŐSZAK AZ 1848-AS PARASZTI MOZGALMAKBAN 1186 rendellenes állapot megszüntetését, hanem gyakran az okozott károk megtérítését is önként megígérte, csak mentsék fel a katonaság eltartásának terhe alól. Az erdőket erőszakosan birtokba vevő és károsító mezőváros 120 aláírással ellátva írásban vállalta a fő felelősök kiadását, „csak hogy a katonaság Mórról visszavonassék”. 66 A kollektív akciók szimbolikus megtorlásának érdekes példájára került sor Nagyhidegkúton: a közös legelőről kihajtott birkákat katonai karhatalom jelenlétében azokkal hajtatták vissza, akik kihajtották. Ugyancsak szimbolikus aktusként a hatalom képviselője nyilvánosan, kérdés-felelet formájában ismertette el a jogszerű állapotot, azaz, hogy a kérdéses határrész mindig a földesúr tulajdona volt. 67 A földesurak és jobbágyok „elválása” tehát távolról sem volt egyöntetűen békés folyamat. A feudális jellegű kötelékek túlnyomó részének megszűnését, a polgári földtulajdon megteremtésének első lépéseit 1848 tavaszán–kora nyarán sokfelé kísérték a paraszti közösségek erőszakos akciói. A kollektív erőszak pár száz ismert – lokális és viszonylag alacsony materiális és társadalmi költséggel járó – esete azonban nem ok arra, hogy megkérdőjelezzük a jobbágyfelszabadítás 1848-as módjának eddigi értékelését. A tényt, hogy a többi – több mint tízezer – helységben a „közcsendet és közbátorságot” nem zavarta meg a földindulásszerű átalakítás, továbbra is a liberális reformellenzék érdekegyesítő politikájának történelmi sikereként könyvelhetjük el. COLLECTIVE VIOLENCE IN THE PEASANT MOVEMENTS IN 1848 A Tentative Typology By Zoltán Fónagy SUMMARY In the months that followed the abolition of jobbágyság in 1848, hundreds of violent collective activities took place in agrarian communities of various types and legal status. These stayed, as a rule, within a local framework, and were mostly directed not against persons but against objects of property of either physical or legal nature. The county administration proved able to contain the disturbances through the moderate use of coercive power, thus the latter failed to seriously undermine the stability of the new postrevolutionary regime. Putting to use the categories elaborated by the social sciences that deal with the history of collective violence, the paper analyses these collective actions on the basis of their formal characteristics. It seeks to answer questions such as what were the reasons that ultimately prompted the communities to resort to violence, what strategies of action were used by them, and how they tried to legitimize their use of violence. 66 Uo. 22. 67 Uo. 30.
