Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Fónagy Zoltán: Kollektív erőszak az 1848-as paraszti mozgalmakban. Tipológiai kísérlet
KOLLEKTÍV ERŐSZAK AZ 1848-AS PARASZTI MOZGALMAKBAN 1176 Az erőszakos kollektív akciók gyakori formái „Ha statisztika készülne az 1848–1849. évi panaszokról, az első helyet a legelőkkel kapcsolatos sérelmek foglalnák el” – véli a jobbágyfelszabadítás történetének nagy tapasztalatú kutatója, Orosz István.36 Az erőszakos kollektív akciók sorában is feltűnően gyakran találkozunk a legelők körüli konfliktusokkal. Varga János szerint körülbelül minden ötödik helység lépett fel panaszokkal, követelésekkel a legelőt illetően: természetesen ezeknek csak kisebb része alkalmazott a status quo megváltoztatására irányuló erőszakot. 37 A legelőkkel kapcsolatos kollektív akcióknak két alapvető típusa volt. Az egyik esetben egy falu vagy mezőváros teljes közössége vagy annak egy része erőszakkal birtokba vett kizárólagos földesúri tulajdonú területeket, azaz a ráhajtották állataikat az uraság legelőjére, rétjére, ugarföldjére. Ezek az akciók főleg olyan településeken zajlottak, ahol a közelmúltban került sor a birtokrendezésre, a parasztság által sérelmesnek tartott kimenetellel. Soktucatnyi helyen játszódott le az erőszakos foglalás úgy, mint például Zalakeresztúron, ahol a templomban „többszáz ember fejszékkel és kapákkal ellátva megjelent. Isteni tisztelet után a jegyző házához mentek, s ott az elkülönüléskor a volt közös legelőből az uradalomra esett [...] részek elfoglalását elhatározván, a rétre kimentek, az urasági kertölésöket szétbontották, és minden marhájukat a rétre hajtván az urasági birtokot erőszakkal elfoglalták, az ispánt [...] elkergették.”38 Előfordult, hogy az állatokat az uraság takarmánynövényekkel vagy gabonával bevetett szántóföldjére hajtották, azaz az erőszak nemcsak a terület birtokbavételre irányult, hanem a normál gazdálkodási gyakorlattal ellentétes demonstratív tettként a szándékos károkozásra is. (Ez a destruktív magatartásforma általában jellemző a környezeti szűkösség következtében létrejött „elosztási koalíciókra”, amelyek kizárólag a javak újraosztására törekszenek, nem foglalkoznak hosszabb távú célokkal). 39 A legelőkkel kapcsolatos erőszakos akciók másik típusa ennek ellentettjeként írható le: a parasztok erőszakkal elhajtották („kiverték”) az uraság állatait az osztatlanul használt, de gyakran a község által sajátjának tekintett közös legelőkről. A Veszprém megyei Nagyhidegkúton a jobbágyok „a törvény értelme feletti hibás felfogásból az urasági birkákat a közös legelőről leverték”, sőt, utóbb a birkaistállót is felgyújtották. Dudaron a jobbágyság „az uraság birkáit még az erdőből is kiverte”. A jobbágyfelszabadítás döntő lépéseit levezénylő miniszterelnöknek, Batthyány Lajosnak a birtokán, a Vas megyei Kernetzen is kihajtották a 36 Orosz I.: A jobbágyfelszabadítás i. m. 102. 37 Varga J.: A jobbágyfelszabadítás i. m. 346. 38 Ember Gy.: Parasztmozgalmak i. m. 29. 39 Homer-Dixon, T. F.: Környezet, szűkösség, erőszak i. m. 190–191.
