Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kiss Zsuzsanna – Klement Judit: Gyáni és tisztelői
1138 fordult a nagyvárosi élet vizsgálata felé, amiben a hagyományos várostörténeti szempontok mellett – az angolszász hagyományt a hazai kutatásban meghonosítva – nagy hangsúlyt helyezett a kultúra- és mentalitástörténeti aspektusokra is. 8 Az ünnepeltnek ezek a munkái jól mutatják – a hazai történetírásban addig jószerével ismeretlen vagy szisztematikusan legalábbis nem alkalmazott – társadalomtörténeti szemlélet előnyeit: Gyáni írásaiban korábban nem kutatott témák, a történeti vizsgálódáson többnyire kívül rekedt társadalmi csoportok, új források és értelmezési lehetőségek kaptak elsőbbséget. Mindezzel párhuzamosan zajlott Magyarországon a társadalomtörténet intézményesülése is, előbb a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület megalapításával, amelyben Gyáni Gábor alapítóként vett részt és később elnöke is volt, majd a társadalomtörténet egyetemi kurzussá válásával. Az ELTE Szociológiai Intézetének Történeti Szociológia Tanszékén kidolgozott tananyagban Gyáni Gábor lett a két világháború közötti korszak felelőse és oktatója. Az egyetemi előadások tematikáját követve született az első magyarországi társadalomtörténet tankönyv is, a Kövér Györggyel közösen jegyzett Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig kötet, amely 1998-as első megjelenése óta a hazai társadalomtörténet-oktatás alapja. Az ELTE Szociológia Intézete mellett az 1990-es években Gyáni Gábor egy időre Debrecenbe is visszatért oktatóként. A 2000-es évektől kezdve Gyáni Gábor érdeklődése egyre inkább a történelemelmélet és a történeti elbeszélés elméleti problémái felé fordult, aminek eredményei azóta is folyamatosan jelennek meg.9 Oktatói munkáját ekkor már a Central European University történeti tanszékén és az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program rendszeres óraadójaként is folytatta. S fontos megemlékezni szerkesztői működéséről is, amelyet korábban a Történelmi Szemle, valamint alapítása óta a Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) szerkesztőségének tagjaként végez, és amely kiegészül más folyóiratok (például The Hungarian Historical Review, Korall ) szerkesztőbizottsági, tanácsadó testületi tagságával is. Ahogyan a Gyáni 70 ünnepi konferencián a laudációban is elhangzott, Gyáni Gábor kivételesen termékeny és sokoldalú szerző, munkáira a hazai és a nemzetközi történész szakma is rendkívül sokszor hivatkozik. Az ünnepelt tudományos 8 Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Bp. 1995.; Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten. 1870–1940. Bp. 1998. 9 A számos tanulmány és publicisztika mellett a témában megjelent néhány önálló kötete: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp. 2000.; Történészdiszkurzusok. Bp. 2002.; Posztmodern kánon. Bp. 2003.; Relatív történelem. Bp. 2007.; Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem. Bp. 2010.; A történelem mint emlék(mű). Bp. 2016.; Nemzeti vagy transznacionális történelem. Bp. 2018. GYÁNI ÉS TISZTELŐI
