Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról
B. KOVÁCS PÉTER 1087 nem meglepő a középkori iskolai oktatás működésének ismeretében. Hajnal István kutatásaiból tudható, hogy a középkori alsófokú oktatás legfontosabb eszköze az általa „Európa első ábécés könyvének” nevezett zsoltároskönyv volt,32 de a nem zetközi szakirodalom álláspontja szerint is a mindenhol elérhető Biblia funkcionált par excellence iskolai tankönyvként.33 Az írás és olvasás készségeinek elsajátítása közben a mondatok, szavak, kifejezések mintegy maguktól váltak a diákok, literátorok műveltségének részévé. Beryl Smalley, a középkori bibliai hermeneutika kiváló kutatójának megfogalmazása szerint innen „tűnhettek elő reminiszcenciákként a középkori epikus művekben és krónikákban”.34 A Meroving- és Karoling-kortól kezdve feltűnően gyakran jelennek meg ószövetségi utalások a narratív forrásokban – a politikai gondolkodás területén például Sevillai Szent Izidor és Alkuin munkáiban.35 Ennek okait Joseph Canning, a középkori po litikai eszmevilág neves brit kutatója abban látja, hogy az Ószövetség felfogása nagyon közel állt a Karoling-kor gondolkodásmódjához: a keresztény királyság mintáját a középkori teoretikusok a bibliai Izrael királyságban fedezik fel. A Karoling-iskola térhódításával a kánonjog területén is egyre erősebbnek tűnt a „vetus lex”, azaz régi törvények gyűjteményének hatása.36 Érdemes tehát megvizs gálnunk, hogy ez mennyire jelenik meg a regionális, kelet-közép-európai szövegállományban. Szerencsés helyzetben vagyunk például a lengyel korpusz esetében: Bagi Dániel összefoglaló munkái több kérdést is tisztáztak. Gallus Anonymus krónikájánál például sikerült a szerző olvasmánylistáját azonosítania, valamint a lengyel kutatók feltárták a teljes szövegkorpusz bibliai forrásait.37 2017-ben ha sonló szisztematikus vizsgálatot végeztek lengyel történészek, filológusok és irodalomtudósok Kadłubek Vince krakkói püspök latin nyelvű krónikájával is. 38 A magyar területen keletkezett Árpád-kori szövegek vizsgálatánál szinte kizárólag a Scriptores rerum Hungaricarum 1938-as kritikai kiadásának (és 1999-es reprint kiadásának) jegyzetapparátusára, illetve az egyes legendákról, 32 Hajnal István: Írásoktatás a középkori egyetemeken. Bp. 2008. 44–70. 33 A magyar kutatástörténet egyik legalaposabb munkája: Mezey László: Deákság és Európa. Irodal mi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp. 1979. A nemzetközi szakirodalomból nemrég magyar nyelvre is lefordított munkát érdemes kiemelni: Pierre Riché: Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton (6–8. század). Bp. 2016. Továbbá érdemes megemlíteni: Beryl Smalley: The Study of the Bible in the Middle Ages. Blackwell 1952. 14. 34 Smalley, B.: The Study of the Bible i. m. 11. 35 Részletesen lásd Joseph Canning: A középkori politikai gondolkodás története 300–1450. Bp. 2002. 36 Rob Meens: The uses of the Old Testament in early medieval canon law: the Collectio Vetus Gallica and the Collectio Hibernensis. In: The Uses of the Past in the Early Middle Ages. Eds. Yitzhak Hen – Matthew Innes. Cambridge 2000. 68–70. 37 A vonatkozó irodalommal együtt lásd Bagi Dániel: Gallus Anonymus és Magyarország. (Irodalom történeti füzetek 157.) Bp. 2005. 46–67. 38 Writing History in Medieval Poland. Bishop Vincentius of Cracow and the Chronica Polonorum. Ed. Darius von Güttner-Sporzyński. (Cursor Mundi 28.) Turnhout 2017. 79–98., 119–138.
