Századok – 2020

2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról

B. KOVÁCS PÉTER

1085

fedezhetők fel.18

Ezt az elképzelést eddig kevesen vitatták. Fenntartásait legkoráb

ban Deér József jelezte id. Horváth János A

magyar irodalmi műveltség kezdetei című munkájáról írott, 1931-es kritikájában: „az árpádkori udvari történetírás jellegének pontosabb megismerése óta19

ennek az elméletnek – ti., hogy egy »kitűnően motivált s elrendezett nyers történet, vagy valamely epikus dal meséjén« alapulna a Bécsi Képes Krónika egyes költői része – nincs többé jogosultsága”.

20

A

kérdés a szellemtörténeti megközelítést felváltó új iskolákkal feledésbe merült, a kutatási irány (Csóka J. Lajos 1967-es munkáját leszámítva21

) csak a 2000-es években, Veszprémy László, Thoroczkay Gábor és Déri Balázs összehasonlító filológiai munkásságával került újra előtérbe, akik kutatásaik során az antik-bibliai-liturgikus műveltség nyomait tárják fel az Árpád-kori latin nyelvű magyar irodalomban.

22 Ifj. Horváth János 1953-ban máig ható jelentőségű monográfiájában stilisztikai szempontból elemezte az Árpád-kori latin nyelvű magyarországi irodalom alkotásait. Ifj. Horváth az I. András-kori őskrónika-keltezésen túl egy Kálmán-kori szerkesztéssel is számolt – ezzel magyarázta a Gesta Ladislai regis

meglétét. A

szövegben magától értetődően mutatja ki a jokulátorepika hatásait, legszembetűnőbbnek az „epikus fordulatok stereotip ismétlődését, állandó visszatérését” tartja.23

Noha egységes költői kompozíciót nem fedez fel a szövegben, meglátása szerint számos stilisztikai elem jelzi az ősénekek és ősmondák hatását. Ilyen bizonyítékoknak tartja többek között azokat az archaikus eredetűnek vélt szóláshasonlatokat, amelyek közül tizenkettőt részletesen is elemez.24

Ifj. Horváth műve – amely egyben akadé

miai doktori disszertáció volt, és 1954-ben el is nyerte vele az irodalomtudományok 18 Arany János: Naiv eposzunk. In: Uő:

Tanulmányok és kritikák I. Vál., szerk. S. Varga Pál. Debrecen 2012. 71–78.; Négyesy László:

Árpádkori compositio. Bp. 1913.

19 Lásd Hóman B.:

A

Szent László-kori i. m.

20 Deér József könyvismertetése Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Szent Istvántól Mohácsig című munkájáról. Századok 65. (1931) 69. 21 Csóka J. Lajos: A

latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. (Irodalomtörténeti Könyvtár 20.) Bp. 1967. 5–7. (Csóka J. – vélhetően saját bencés szerzetességétől nem függetlenül – a korai magyarországi alkotókat szinte minden esetben bencésként azonosítja, így a művek forráshasználatánál is elsősorban a bencés források [Regula stb.] kapcsolódási pontjait mutatja fel. A szerző a műveket külön tárgyalja az Intelmekre: 15–58.; A legendairodalom alkotásaira: 99–328.; A krónikairodalomra és a Gesta Ladislai regisre vonatkozóan 406–417.)

22 Lásd Veszprémy L.:

Történetírás

i. m. 37–74.; Veszprémy László: A

magyarországi hun hagyomány legkorábbi írott forrásai és európai kapcsolatuk. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 135. (2013) 25–44.; Thoroczkay Gábor:

Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI Könyvek 9.) Bp. 2009. 67–89., 109–117., 215–233.; Uő:

Ismeretlen Árpád-kor. Püspökök, legendák, krónikák. Bp. 2016. 90–102., 103–114.; Déri Balázs:

A

Kézai-krónika bibliai-liturgikus idézetei. Magyar Egyházzene 18. (2010) 1. sz. 59–62.; Uő: P. magister gestájának bibliai-liturgikus idézetei I. Magyar Egyházzene 19. (2011) 1. sz. 33–38.; Uő: Omne donum perfectum. A

Nagyobbik Szent István-legenda liturgikus-bibliai idézetei. Magyar Egyházzene 23. (2016) 3. sz. 275–284.

23 ifj. Horváth J.: Árpád-kori latin

i. m. 321.

24 Uo. 322–323.