Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE 1070 családi viszály lecsendesítése terén szerzett. 108 Van azonban egy olyan körül mény, amellyel talán még lejjebb szoríthatjuk a belháború felső időhatárát. Okleveleink elbeszélik, hogy az isaszegi csatával végződő belháború után az öreg és az ifjabb király seregei közösen, Roland szlavón bán vezénylete alatt léptek fel az országból kivonulni készülő kunok ellen.109 Az ifjabb király 1267. június 3-án a Duna-parti kői monostor mellett keltezte egyik oklevelét;110 István dél-magyarországi tartózkodási helyét így kézenfekvő lenne a ku nok elvonulását megakadályozó hadjárattal magyarázni. Teljes bizonyossággal csak annyit állíthatunk tehát, hogy az isaszegi csata az év első felében történt, minden bizonnyal 1267. június 3. előtt. További finomításra adna lehetőséget, ha részletes információkkal rendelkeznénk az ütközetben részt vevő méltóságviselők mozgására nézve, közülük azonban csak Roland bán tartózkodási helyéről tudunk valami keveset: a szlavón bán 1267. április 11-én és 12-én Zágrábban tartózkodott,111 a csata időpontja tehát éppúgy lehetett április kö zepe előtt, mint utána. A belháború terminus post quemének meghatározását illetően sem va gyunk könnyű helyzetben. 1266. szeptember 15-én még működött a két király közös bírósága, ekkor tehát még bizonyosan nem került sor kenyértörésre. 112 December 25-én az ifjabb király nádora, Csák nembeli Péter fia Domokos peres ügyben intézkedett saját birtokán, a Zemplén megyei Perecsén,113 így könnyen adhatná magát az a következtetés, hogy IV. Béla serege 1266 karácsonya körül még nem kezdte meg István kiszorítását a keleti országrészből. Tudható azonban, hogy Domokos – Péc nembeli György fia Dénes után – már a második volt azon nádorok sorában, akik a sorsdöntő években elhagyták uruk szolgálatát. 114 Domokos 1269-ben már István öccse, Béla szlavón herceg baranyai ispánjaként bukkan fel, helyét – kimutathatóan 1268-tól – Tombold fia Benedek vette át az ifjabb király udvarában.115 Nyilvánvaló tehát, hogy a hűtlen nádor tartózkodási 108 1267. júl. 20.: ÁÚO VIII. 162–164. 109 CD IV/3. 347.; 1267: CD IV/3. 413–414.; 1269: RA II/1. 46–47.; 1270: CDCr V. 546. 110 HO VIII. 117. Datálásához lásd Szentpétery I.: V. István ifjabb királysága i. m. 84. 111 CDCr V. 428–429., 429–430. 112 1266. nov. 20.: CD IV/3. 322–330. (RA I/3. 1502. sz.) 113 1266. dec. 25.: Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szőcs Tibor. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 51.) Bp. 2012. 133–134. 114 Péc nembeli Dénes átállása a bizonyosan személyéhez köthető méltóságviselések idejét tekintve 1264 és 1268 közé tehető (Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 38.), ám sokatmondó, hogy az ifjabb királynak – Domokos személyében – már 1266-ban új nádora volt. A dezertálásra tehát vélhetően 1264 és 1266 között került sor: talán Dénes is azok között volt, akik 1265-ben vagy valamivel előtte egy IV. Béla ellen indított – részleteit illetően sajnos nem ismert – hadjárat során elhagyták István táborát (baronibus nostris [...] in expeditione paulo ante habita contra karissimum patrem nostrum deserentibus ). 1265: ÁÚO XI. 545. 115 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 100.
