Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE 1066 László herceg is, aki minden bizonnyal azután került ilyen messze hazájától, hogy a belháború idején nagynénje, Anna hercegnő fogságba ejtette István családját. Megalapozottan merült fel az a vélemény, hogy IV. Béla és környezete a túszul ejtett unokát olyan ütőkártyának tekintette, amely meggátolta, hogy az ifjabb király teljes mértékben kihasználhassa a csatatéren aratott elsöprő diadalt.84 Ez lehetett az az ok, ami miatt az öreg király László herceget lengyel földre küldte, noha korántsem teljesen bizonyos, hogy a célpont Szent Kinga és V. Boleszló krakkói udvara volt; IV. Béla Jámbor Boleszló kalisz-gnieznói fejedelem személyében Jolánta nevű leányának is lengyel férjet talált, s Jolánta 1269 tavaszán történetesen szintén apja udvarában tartózkodott. 85 Ugyancsak Kunigunda leveleskönyve tartotta fenn azt a levelet, amelyből kiderül, hogy IV. Béla 1268 februárjában követeket menesztett a cseh királyhoz.86 A küldöttség, amely egy sátrat vitt ajándékba II. Ottokárnak, nem találta otthon a házigazdát, akit ekkoriban a poroszok elleni keresztes hadjárat foglalt le. Nagyon is valószínű, hogy a magyar király követei – a Szent Kingának tulajdonított levélhez hasonlóan – az apját sarokba szorító István elleni háborúra akarták rávenni a cseh uralkodót, a küldetést azonban nem koronázta siker. Három további kérdés Ha IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időpontját a fenti érvek által támogatva 1267-ra helyezzünk, a szembenállás néhány további részlete is mentesül az ellentmondásoktól. Ezek közül az első mindjárt az a kérdés, hogy az isaszegi csatát követő rendezés hogyan foglalhatott magába olyan pontot, amely a teljes győzelmet arató ifjabb királyt területi engedményekre, tudniillik az addig általa kormányzott Valkó és Szerém megyék átengedésére kényszerítette.87 Már az a tény is meglepőnek tűnhet, hogy a diadalmaskodó István nem rohanta le apja országrészét; erre azonban meggyőző magyarázatot kínált Zsoldos Attila, amikor felvetette, hogy a túszként magánál tartott unoka, a később Lengyelországba küldött László herceg javíthatott az öreg király alkupozícióján.88 Ez az eszköz valóban alkalmas lehetett arra, hogy IV. Béla legalább a belháború előtti status quo fenntartását kicsikarja a fiával folytatott tárgyalások során, arra azonban aligha, hogy az ifjabb király önmagát megalázva két általa uralt megyéről is lemondjon – márpedig a korábban István kezén lévő Szerém és Valkó megyék élén legkésőbb 84 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 78–81. 85 HO VIII. 96–97. 86 Palacky, F.: Über Formelbücher i. m. I. 283. 87 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 84. 88 Uo. 82.
