Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
1047 SZÁZADOK . () . SZÁM Bácsatyai Dániel IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE IV. Béla király helyét már hosszú évszázadokkal ezelőtt Szent István mellett jelölte ki a magyar történeti emlékezet: a tatárjárás katasztrófája után az államalapító művét megoltalmazó és kiteljesítő uralkodó a második honalapító jelzőt érdemelte ki Turóczy László jezsuita szerzetestől, majd nyomában az utókortól.1 Szent István és IV. Béla megítélése egészen a 20. század közepéig töretlenül pozitív volt – az újrakezdés szimbólumaiként Trianon és a második világháború katasztrófái után is gyakran hivatkoztak rájuk.2 Némi kényszerű szünet után végül a késői Kádár-kor történeti Pantheonjába is felvételt nyertek mint azok a Kelet és Nyugat közt őrlődő államférfiak, akik erkölcsileg talán megkérdőjelezhető, ám közösségük túlélése érdekében mégis szükségszerű kompromisszumokra kényszerültek. 3 Gondoljunk bármit az efféle politikai ihletettségű képekről, IV. Béla országépítő érdemeit – s így a Szent Istvánnal fennálló párhuzam érvényességét – az sem 1 Ladislaus Turóczy: Ungaria suis cum regibus compendio data. Tyrnavie 1729. 226. 2 Szent Istvánnal ellentétben IV. Béla nevét csak rövid ideig, a második világháború idején viselte jelentős budapesti közterület, a Budai Vár északi lábánál húzódó Attila utca. Várbeli szobrának ötlete már 1953-ban felmerült, neve ekkor a „történelem haladó magyarjainak” sorában tűnik fel. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, BFL XXIII. 102. a. 1. 1953. dec. 3. 34. 1985-ben ismét napirendre került egészalakos szobrának várbeli felállítása, ám a Fővárosi Tanács az I. kerületben csak névrokona, Kun Béla alakjának szoborba öntésére talált fedezetet – a dologból máig nem lett semmi. (1985. szept. 25. 501.) Tanulságos, hogy 1969-ben már szó eshetett arról, hogy egy addig névtelen XVIII. kerületi utcát Ákos nembeli Ernye bánról nevezzenek el, mégpedig az ország újjáépítésében IV. Béla mellett játszott szerepe miatt. Noha az „utcaelnevezést az érintett szakszervezetek nem kifogásolták, [...] a Budapesti Postaigazgatóság az Ernye bán elnevezés helyett [...] a Pamut utca elnevezést” javasolta. (1969. márc. 5. 175.) 3 E nem teljesen alaptalan képet közvetítik a korszak népszerű színpadi művei: Szabó Magda némiképp didaktikus királydrámái és az István, a király című rockopera is. Szabó Magda politikai áthallásokban gazdag – és így a szelep funkcióját kiválóan betöltő – Béla királyát nemcsak a közönség, hanem a hatalom és a kritikus, Nagy Péter is örömmel fogadta: „Kitűnően jelenetezve, pompásan kiélezve jeleníti meg IV. Béla nagy dilemmáit: lehet-e az országépítés új módon való gondolkodást követelő feladatát megoldani olyan emberekkel, akik a korfordulót már nem értik, de a múltbeli fegyvertársi hűség köti őket az uralkodóhoz? Lehet-e fétisként ragaszkodni régi szabályokhoz, melyek mára a fejlődés akadályozójává váltak?” Lásd Kritika 14. (1984) 3. sz. 35. Érdemes idézni egy kevésbé vájt fülű, ám politikailag épp olyan tudatos ismertetőből is: „Béla tehát – ma úgy mondanánk – egy középkori népfrontpolitikát dolgoz ki, és valósít meg. Azt keresi, ami az erőket egy jó cél érdekében összekötheti , nem pedig azt, ami ezeket az erőket megosztja , széttördeli.” [Kiemelés a szerzőtől – B. D.]. Pest Megyei Hírlap, 1984. január 7. 4. – A történettudomány világában két monumentális – politikai utalásoktól természetesen mentesebb és maradandóbb – mű, Györffy György Szent István-életrajza és Szűcs Jenő IV. Bélát mint „reformkirályt” középpontba állító munkája, Az utolsó Árpádok jelezte az idők változását.
