Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1028 szemünk előtt valósult meg az apokaliptikus gonosztevők zseniális, pokoli terve, hogy cselekvő bűntársukká demoralizálják a keresztény társadalom túlnyomó részét”.67 Ebben a helyzetben pedig nem elegendő a puszta elméleti jellegű tanács adás. „Becsületes propagandát” kellett volna szerinte folytatni, és szigorú törvények által megszabadulni attól a lelki és egyéb tehertételtől, mely úgy keletkezett, hogy sokan „hullarablást” követtek el a zsidóság kárára; azaz vissza kellett volna mindent adni a zsidóknak. Fisch hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek éppen az lett volna a célja, hogy a többségi társadalom jobbá válhasson: „Ki kellett volna emelni ezeket az embereket a nehéz helyzetből! Alkalmassá kellett volna tenni őket lelkileg az új világ megértésére.”68 Szerinte a történtek ellenére is sok olyan zsidó van, aki mind a zsidóknak, mind a nem zsidóknak békességet kíván, s ugyan nem akar felejteni, de olyan életet szeretne, amely a legkevesebb súrlódással jár együtt.69 Az a „zsidó ember, aki a társadalmi megbékülést nem az ajkán, hanem a szellemiségében hordozza, azt szeretné, ha a társadalomnak azt a bűnös és ostoba felosztását zsidóra és nem-zsidóra, azaz halálra és gyilkolásra ítélte, végleg felszámolnák”.70 Ha pedig igaz az, hogy az antiszemitizmus a reakció eszköze, akkor legalább most történjék meg az, aminek 1945 januárjában kellett volna megtörténnie, s az összes párt, pap és újság vállalja „az országmentésnek és a lelkek gyógyításának ezt a nagyszerű feladatát”.71 Ettől a „nemzetmentő” propa gandától a bizalmatlanság és elzárkózás felengedhetne, és óriási előnyére válnék az „igazi, végleges megbékülésnek”. 72 Fisch Adolf szavai nemcsak a hivatalos zsidóság kiegyezést kereső attitűdjét közvetítették a szélesebb zsidó társadalom felé, hanem olyan lelki tulajdonságokat és egyéb feltételeket is megneveztek, melyeknek zsidók és nem zsidók egyaránt alanyai lehetnének, és amelyek a nem zsidó társadalom számára is lehetővé tennék a közös út tovább folytatását azzal, hogy ezáltal levetné a bűneit. Ezek a holokauszt utáni sérült magyar zsidósághoz intézett írások azért voltak kiemelkedő jelentőségűek, mert pontosan megnevezték a bűnt és a helyzet feloldási lehetőségét is: bűn történt, s ebben a magyar társadalom felelős, de a bűnvallomás és a rossznak törvényekkel való szankcionálása után az áldozatnak tovább kell lépnie, mert nem élhet együtt a többségi társadalommal úgy, hogy gyűlöli a környezetét. Fisch tehát a fasizmus bukása utáni társadalmi helyzet jogi, morális és pszichés 67 Uo. 68 Uo. 2. 69 Uo. 70 Uo. 71 Uo. 72 Uo.
