Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1026 közösség életében aktív szerepet játszó cionisták – kelljen megélnie elpusztíthatóságát, azaz azt a lehetőséget, hogy ismét elpusztíthatják. (Nyilván a palesztinai arab–zsidó villongásokra gondolhatott.) A cikknek fontos mondanivalója az is, hogy a magyar társadalommal való együttélésnek megvannak a lelki előfeltételei. Úgy vélte, zsidó részről nem szabad, hogy a társadalmi környezet állandóan a „néma szemrehányást” olvassa ki az emberből, sem azt, hogy nem szabad a „megbocsátást” emlegetni sem szóban, sem magatartásban.56 Csak így lehet – legalább külső – nyugalmat szerezni a földön, a belső nyugalom csak a „föld alatt lesz”, hiszen az üldöztetés élményei beleivódtak az emberbe. A cikk végén Fisch felszólítja az olvasókat, hogy neveljenek fiakat és lányokat, mert nekik talán megadatik, hogy egy olyan világot építsenek fel, „amelyben a zsidónak nem kell inkább prófétának lennie másoknál a földön”. 57 A másik fontos cikk szorosan kapcsolódott a második világháború utáni magyar demokrácia egyik legnagyobb kihívásához, az újjáéledő antiszemitizmushoz, konkrétan pedig az 1946. május 20–21-ei kunmadarasi pogromhoz.58 A magyar cionista mozgalom egyik margón lévő, ám nagyon aktív és hangos csoportja, a jobboldali Betár tüntetést akart szervezni a pogrom elleni tiltakozásul, a magyar zsidóság hivatalos vezetői azonban ellenezték a kezdeményezést.59 Hevesi Ferenc, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija, a Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetsége nevű szervezet egyházi elnöke – szervezetével egyetemben – megemlékezést tartott a templomban május 25-én, s erre a megmozdulásra építette rá a Betár a saját tüntetését. A meghirdetett napon ugyanis a Betár vezetői is megjelentek a Dohány utcai Zsinagógában és felszólították a tömeget, hogy menjenek ki együtt az utcára. A tömeg engedelmeskedett a felhívásnak, s a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán keresztül a Parlament épülete elé vonult, többek közt a következőt skandálva: „Van még elég lámpavas, nem lesz többé Kunmadaras!”60 A parlament előtt rendőrök várták őket, akik felszólították a tömeget, hogy oszoljon fel, különben tüzet nyitnak rájuk. Végül a Vörös Hadsereg jelenlévő tisztjei akadályozták meg a vérontást. A tüntetők azonban mindenképpen egy felelős politikussal akartak beszélni, s végül Balogh István miniszterelnökségi államtitkár foglalkozott az ügyükkel, aki igyekezett megnyugtatni őket, hogy a kunmadarasihoz hasonló eset nem fog többé előfordulni a demokratikus 56 Uo. 57 Uo. 58 1946. május 20–21-én zajló zsidóellenes megmozdulás, melynek során – egy népbírósági eljárás ürügyén – a tömeg megtámadta a helyi zsidókat és hármat megöltek közülük. 59 David Freudiger visszaemlékezése. In: Jad le’betar Hungaria, 1928–1948. Ed. Nathan Ben-Haim. Tel Aviv 1988. 158–163. 60 „Közben néhány helyen, fasiszta járókelők provokáló megjegyzései következtében kisebb verekedések is támadtak.” Mi történt Kunmadarason és Kunmadaras óta. Új Élet, 1946. május 30. 6.