Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
1015 SZÁZADOK . () . SZÁM Novák Attila PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT József András analitikus az ÁVH fogságában (1953) A pszichoanalízis Magyarországon – művelőinek a baloldallal való diszkrét szimpátiája ellenére – már a koalíciós időkben a kommunista párt vádlottjainak padjára került, a hatalomátvétel után pedig az analitikusok jó részének nyílt üldözésben volt része.1 Ennek főleg ideológiai okai voltak, de akadtak történeti előzményei is. Az 1920-as évek közepétől a Szovjetunióban megpróbáltak diszkreditálni és marginalizálni minden, a szubjektum vizsgálatára irányuló, azt boncolgató, nem tömegtársadalmi jellegű és hatású (sőt, néha az ellen ható) tudományágat és ideológiai irányzatot, még akkor is, ha az – és a pszichoanalízis esetében erről volt szó – direkt vagy indirekt módon erősen kritikusan viszonyult a vallási hagyományokhoz. Jóllehet, a marxizmus és az azzal szimpatizáló magyar értelmiség viszonya a freudizmushoz bonyolult volt, és a pszichoanalitikus mozgalom (sok esetben zsidó származású) képviselői többnyire baloldaliak voltak, az uralomra jutott rezsim azonnal fellépett a mozgalom ellen: a pszichoanalitikus társaságot betiltották, több analitikust pedig börtönbe vetettek. A gyanúba keveredett ideológiai irányzatok között szerepelt a cionizmus is, részben politikai célkitűzései, részben a szovjet–izraeli kapcsolatokban beállt elhidegülés miatt. A cionista mozgalom magyarországi vezetőit és fiataljait politikailag üldözték, sokukat több perhullámban el is ítélték. A pszichoanalitikus és a cionista mozgalom protagonistái között voltak átfedések, bár a legszűkebb értelemben két ember tartozott a „közös halmazba”. Írásunk egyikük, Fisch Adolf (1948-as névváltoztatása után József András) sorsán keresztül próbálja meg bemutatni, hogy miként teljesedett ki Magyarországon a cionizmussal és az analitikus mozgalommal szembeni állami represszió. 2 Természetesen nem József András volt az egyetlen analitikus, aki az állambiztonság célkeresztjébe került. Székács (Schönberger) Istvánt (1907–1999) például 1953. január 11-én tartóztatták le Péter Gábor (1906–1993), az ÁVH rettegett (és szintén letartóztatott) vezetőjének ügyével kapcsolatban.3 Székács, aki korábban az MTA Biokémiai Intézetének osztályvezetőjeként dolgozott, ekkor az Országos Közegészségügyi 1 Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bp. 1994. A kötet eredetileg még szamizdatban az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem gondozásában jelent meg Bernben, 1986-ban. 2 Itt köszönöm meg Kati Morrisonnak, József András lányának a sokrétű segítségét az életrajzi adatok pontosításáért, illetve azért, hogy az Új Élet vonatkozó számait a rendelkezésemre bocsájtotta. 3 ÁBTL 2.1. VI/61 (V-150306). Dr. Székács István.
