Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 1012 felelősséget magáról és a pártja tagjairól elhárítani. Abban valószínűleg igaza volt, hogy nemcsak a karszalagos, fegyveres nyilas pártszolgálatosok rabolták ki, ölték halomra a zsidókat. Ebben részt vettek Vajna szerint „ismeretlen emberek, pártjelvény nélkül, nyilasok, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagjai és nagyon sok német SS katona egyenruhában és civil SS emberek”.105 Ugyanezt az utolsó szó jogán mondott beszédében is kifejtette, hozzátéve, hogy akkoriban „forradalmi idők” voltak, és az elkövetők között lehettek honvédségi egyenruhába öltözött egyének is. A legnagyobb problémának most már azt látta Vajna, hogy a németek 12 000 csendőrt elvettek a nyilas hatóságoktól és a fronton vetették be őket. Saját magáról igyekezett a felelősséget Otto Winkelmannra, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnokára és Hajnácskőy Lászlóra, a BM VII. (közbiztonsági osztály) vezetőjére hárítani, azt állítva, hogy az előbbi fölött nem volt hatalma, Hajnácskőy pedig olykor nem engedelmeskedett vagy egyszerűen nem jelentett neki a „közönséges gyilkosságokról”.106 Vajna magának, az ő gerinces kiállásá nak tulajdonította, hogy a németeknek nem sikerült az összes zsidót elvinniük. 107 Úgy fest, Szálasit ez a kérdés túlságosan nem érdekelhette, mert nem cáfolta meg hajdani belügyminiszterét, pedig itt elegendő lett volna annyit mondania, hogy ő szerveztette meg a két gettót, nem Vajna. Ezt valószínűleg a népbíróság kénytelen lett volna elfogadni, cáfolni ugyanis nem lehetett. Vajna vallomásában két nappal később visszatért erre a kérdésre, és ekkor már azt állította, hogy „a németek követelése volt a zsidók kiszállítása Budapestről is ugyanúgy, mint ahogyan vidékről megtörtént. Ezt Szálasi Ferenc és én nem engedtük meg”. Valójában Szálasi egyedül döntött a zsidókérdésben, Vajna pedig kénytelen volt engedelmeskedni.108 A volt belügyminiszter az utolsó szó jogán elmondott beszédében még egyszer visszatért erre a kérdésre. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint a közönség egyszerűen kinevette, amikor arról beszélt, hogy a zsidók hálásak lehetnek neki, mert (Szálasival együtt) megakadályozták, hogy „a németek Budapestről az utolsó öregasszonyt és a legfiatalabb csecsemőt is kihurcolták volna, épp úgy, mint vidékről és Budapest környékéről tették”.109 Azt már csak remélhette, hogy Veesenmayer egykorú jelentései nem állnak a népbíróság rendelkezésére, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy Adolf Eichmann szövetségese volt a zsidók deportálásának megszervezésében, és nem rajta, hanem egyedül Szálasi vonakodásán múlott, hogy a halálmenetek csak november első napjaiban indultak el, és 105 Uo. 1792. (1946. febr. 16.) 106 Uo. 2788–2789. (1946. febr. 26.) 107 Uo. 1797. (1946. febr. 16.) 108 Karsai L.: Szálasi Ferenc i. m. 344–366. 109 A Szálasi-per i. m. 2794. (1946. febr. 26.)
