Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
KARSAI LÁSZLÓ 999 neki minden körülmények között engedelmeskedni fog. A magyar holokauszt a Sztójay-perben sem kapta meg azt a figyelmet, amelyet a zsidók totális jogfosztása, kirablása, és végül mintegy 440 000 ember deportálása megérdemelt volna. Az ügyészek rengeteg energiát pocsékoltak el a Sztójay-kormány tevékenységéhez csak nagyon áttételesen kapcsolódó, valójában lényegtelen Törvényhozók Nemzeti Szövetségének vizsgálatára. Fölöslegesen faggatták Sztójayt arról, hogy mikor, hányszor fogadta Szálasit, azt azonban nem tudták bebizonyítani, mert nem is lehetett, hogy e találkozóknak bármi közük lett volna ahhoz, hogy a nyilasok vezérét a németek hatalomra juttatták. Horthy (és Sztójay is) azt hitte, hogy ha „rendezik” a magyarországi zsidókérdést, akkor Magyarország visszanyeri szuverenitását.47 A fő cél: a német megszálló csapatok kivonása érdekében nem tűnt túl nagy árnak az ország „zsidótlanítása”. Sztójay a népbíróság előtt joggal hivatkozott arra, hogy ő régóta, már berlini magyar követként is többször sürgette a magyar politikai vezetést, hogy „oldják meg” a magyarországi zsidókérdést, kövesse Magyarország ezen a téren is a német példát.48 Perének IV. rendű vádlottja, Szász Lajos, a kormány iparügyi minisztere is azt állította: a németek egyenesen a zsidókérdés megoldásától tették függővé, mikor lesz vége a megszállásnak. 49 A németeknek rendkívül fontos volt a magyarországi zsidókérdés megoldása. A megszálló erőkkel együtt érkezett Budapestre Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt – RSHA) vezetője, valamint Adolf Eichmann, a Gestapo IV-B-4 (zsidóügyi) osztályának vezetője, illetve a különböző európai országok „zsidótlanításában” addigra már nagy tapasztalatra szert tett szakértői gárdája. Azt Sztójay vallomásából tudjuk, hogy március 20-án, amikor még csak kijelölt miniszterelnök volt, Kaltenbrunner a német követségen a zsidókérdés „megoldásáról” tárgyalt vele.50 A per során több vádlott is vallotta, hogy már a március 22-ei első kormányülésen közölte Sztójay, mit követelnek a németek a zsidókérdés kapcsán. Rátz Jenő szerint a miniszterelnök a kormány munkarendjét meghatározva „a munka élére a zsidókérdés megoldását tette”.51 A kormány pedig habozás és késlekedés nélkül hozzá is látott a német követelés teljesítéséhez. A március 29-ei minisztertanácson a kormány már sorozatban tárgyalta és fogadta el a zsidók és zsidónak minősített magyar állampolgárok totális jogfosztását és kirablását célzó rendeleteket. Kunder 47 Turbucz Dávid: Horthy Miklós antiszemitizmusa. A kormányzó szerepe a zsidóság sorsának alakulásában 1919 és 1944 között. Kommentár 7. (2012) 5. sz. 58–63. 48 A magyar Quisling-kormány i. m. 201. 49 Uo. 317. 50 Uo. 199. 51 Uo. 245.