Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében

A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 992 utóda, Teleki Pál14 teljes lendülettel folytatta, nem kevesebb mint tíz új antisze ­mita törvényt szavaztatva meg a Képviselőházzal és a Felsőházzal. 15 Imrédy az igazságnak megfelelően jelentette ki, hogy a második zsidótörvényt „nem német befolyás alatt, hanem saját felismerésem alapján, spontán meggyőző­désemből alkottam meg”.16 Az utolsó szó jogán elmondott beszédében is vissza­tért röviden a két zsidótörvényre. Az elsővel kapcsolatban ismételten leszögezte, hogy azt nem kezdeményezte, csak a minisztertanács döntése alapján összefoglal­ta, majd formába öntötte a szöveget. A másodikat viszont ekkor már – szemben korábbi kijelentésével – azzal próbálta védeni, hogy azt egyrészt „bizonyos nyug­talanság tette szükségessé”.17 Feltehetően arra gondolt, amivel egykor Darányi és később Teleki is megpróbálta indokolni, hogy miért is volt szükség a törvény előtti egyenlőség elvének felrúgására, bűncselekményt el nem követett emberek jogainak korlátozására, tíz- és tízezrek elszegényítésére stb.: hogy ezzel majd ki tudják fogni a szélsőjobboldali radikálisok, elsősorban a nyilasok vitorláiból a szelet. Ha ebben valóban komolyan reménykedett, be kellett látnia, hogy téve­dett, hiszen az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején a magyarországi szél­sőjobboldalt így meggyengíteni, leszerelni már nem lehetett. Imrédy továbbra is ragaszkodott ahhoz a kijelentéséhez, hogy az 1939. évi IV. tc. „levette a napi­rendről ezt a kényes kérdést”. Ez természetesen nem volt igaz, mint azt többek között a miniszterelnöksége után sorozatban megszavaztatott zsidótörvények és futószalagon gyártott diszkriminatív rendeletek sora is mutatja. Maróthy Károly nyilas képviselőnek igaza volt, amikor 1942 tavaszán a már Kállay Miklós vezette kormány földbirtokpolitikai törvényjavaslatának képviselőházi vitájában megál­lapította: „Ezzel a törvényjavaslattal bármennyire is szeretnék leplezni, de valójá­ban mégiscsak a II. zsidótörvény csődjét bizonyítják. Igaz, hogy a kormány ma már nem mer generális törvényjavaslatot idehozni, hanem részletekben akarja ezt a kérdést megoldani, de mégis utalok az ügyvédi kamarai és az orvoskamarai törvényre, a vérkeveredést eltiltó törvényre, a zsidó hitre való áttérést tiltó tör­vényre és most erre a földtörvényre. Ezekből nyilvánvaló, hogy a II. zsidótörvény 14 Teleki Pál (Bp., 1879. november 1. – Bp., 1941. április 3.), miniszterelnök 1939. február 16. – 1941. április 3. között. 15 Ezzel kapcsolatban lásd Karsai László: Magyarországi zsidótörvények és -rendeletek, 1920–1944. Századok 138. (2004) 1285–1304. 16 Imrédy Béla a vádlottak padján i. m. 213. Kunder Antalnak, a Sztójay-kormány kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterének többek között már az Imrédy-perben tanúként előadott állítása szerint az Anschluss után, „a német nyomás hatása alatt született meg 1938-ban az első zsidótörvény, mert természetes dolog, hogy egy nagyobb hatalom kisugározza a maga eszméit kisebb országokra”. Kunder az 1939. évi IV. tc. megszületését csak a „közvélemény nyomásának” tulajdonította. Tanúvallomását lásd Imrédy Béla a vádlottak padján i. m. 259. és 260. 17 Uo. 367.

Next

/
Thumbnails
Contents