Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 979 (azét a hazáét, melynek „jótéteményeit élvezik és árnyékában nyugodnak”), és arra tanítanak, hogy „az ország törvénye mindenkire törvény”. A szerző ezután Lőw Lázár újhelyi rabbit kérte, hogy a zugiskolák káros voltára figyelmeztesse híveit (ide sorolta a népiskolát végzett tanulók számára fenntartott, jiddis nyelvű talmud tóra iskolákat is), a zsidó intelligenciát pedig a községi iskolák támogatására szólította fel. 80 Knopfler Sándor néhány évvel később (1891-ben) a kedvező változásokról számolt be.81 Véleménye szerint egy évtizede a felvidéki zsidóság nagyobb részét az a téves felfogás jellemezte, hogy a műveltség a vallásos erényt és a „faji jelleget” megöli, ezért Zemplén vármegye tanyája volt a „testi egészséget és a szellemi erőt veszedelembe ejtő” zugiskoláknak. Ma már azonban a tanköteles gyermekek a nyilvános izraelita elemi iskolákat, ahol pedig nincsenek, ott a községi iskolákat látogatják, és a hatóságok a néhány felfedezett zugiskolát teljes joggal zárják be. 82 A Zemplén nem csak az izraeliták véleményének adott hangot. Turkinyák Sándor csertészi görögkatolikus tanító 1887-ben azt tapasztalta, hogy a tanfelügyelő és a főszolgabírók figyelmeztetése ellenére a felvidéki zsidók továbbra is zugiskolákba küldik gyermekeiket (Csertészen a tankötelesek száma 60-70 fő), ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Meglehet – folytatta a lelkész – némelyek ebben antiszemitizmust feltételeznek, ő azonban éppen ennek akarta elejét venni, és azt kívánja, hogy az „úgynevezett lengyel zsidó, aki jelenleg a Talmud tanai és egyéb felekezeti előítéleteken kívül semmi mást nem tanul, és felekezeti elzárkózottságában maga iránt általában megvetést kelt, végre valahára emberbaráti nevelésben részesüljön, és a máshitűek szeretetét és becsülését kivívja”. 83 A középfokú oktatás ugyancsak gyakori téma volt a Zemplén hasábjain. Az 1891-ben nyolcosztályossá alakuló újhelyi piarista gimnáziumban évről évre emelkedett a zsidó tanulók száma,84 ezért Mikrosz azt szorgalmazta, hogy a hit község és a vagyonos izraeliták támogassák a könyvtár fejlesztését, és alapítsanak ösztöndíjakat, melyekben a más vallású tanulók is részesülhetnek. A javaslatot konszenzus fogadta, a századfordulón Pesten tervezett felekezeti gimnázium ügye viszont sajtóvitát gerjesztett. Klein Simon ágcsernyői orvos ezt hazafiatlannak bélyegezte („el sem tudok képzelni derék hitsorsosaimról ilyen antiszemita dolgot”), 80 Zemplén, 1887. március 13. 81 Knopfler az újhelyi status quo hitközség elemi iskolájának tanítója és a Zemplén tanügyi rovatának vezetője volt. 82 A lap 1900-ban arról írt, hogy Szerencs egyik zugiskolájában bizonyos Grünfeld Izrael újhelyi kocsmáros „tölcsérezte a héber tudományt a szegény zsidó gyerekek cinegefogójába”. Zemplén, 1900. július 22. 83 Zemplén, 1887. január 9. 84 1890-ben a diákok negyede (46 fő), 1909-ben 28%-a (106 fő) volt izraelita. Zemplén, 1890. július 6.; 1909. július 3.
