Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 975 Karl Lueger Judapest-toposzát), a budai kerületeket a keresztény középosztály kizárólagos lakhelyévé kívánta tenni. A radikális antiszemitizmus konkrétabb, a mindennapi interakciókat meghatározó programja is megfogalmazódott. A Buda és Vidéke rendszeresen arra szó lította fel az olvasóit, hogy keresztényeknél vásároljanak, zsidóknak ne dolgozzanak, a vendéglősök és kocsmárosok, ahogy az Bécsben és Drezdában is előfordul, ne szolgálják ki őket, amit az Országos Keresztény Szövetségnek kellene ellenőriznie. (Szükséges volna az Óbudai Takarékpénztárat a kezükből sürgősen kivenni.) A lakosság ne vásárolja a zsidó cégek regényeit, az iskolai olvasmányokból száműzni kell a modern írókat, akik „erkölcstelenségből és érzékiségből táplálkoznak”, de színházba is „minél kevesebbet küldjék a gyermekeket.” 62 A lap több alkalommal az olvasóktól kért „ébresztő hangokat”, és osztotta meg a tapasztalataikat. Az R. K. monogramú szerző szerint a Buda és Vidéke akadályozhatja meg, hogy a „jövő történetíróját félrevezessék a zsidó újságok”, majd külföldi útjáról számolt be. Egy vasúti kocsiban három zsidóval utazott és akaratlanul fültanúja volt beszélgetésüknek: minden tartózkodás nélkül kijelentették, hogy Magyarországon a „keresztények nem számítanak, húsz év múlva az ország a zsidók birtokába kerül és a magyar a zsidó szolgája lesz”.63 Végül Erdélyi Gyula lapja már nemcsak a zsidósággal, mint közösséggel szemben uszított, hanem egyéneket név szerint bélyegzett meg. A Zsidókert című „bűnügyi” rovatban ugyanis hétről hétre hosszan sorolta fel a vétségeket és kihágásokat elkövető izraelitákat. 64 Nehéz lenne pontosan meghatározni az először hetente, majd 1900-tól havonta háromszor megjelenő és terjedelmében felére (négy oldalra) csökkenő Buda és Vidéke olvasóinak számát és társadalmi helyzetét, 65 továbbá azt is, hogy mi motiválta Erdélyit abban, hogy a szabadelvű lapot egyedülállóan szélsőséges (az 1940-es éveket idéző) kiadvánnyá alakítsa át.66 Nyilvánvalóan hatott rá a politikai katolicizmus, a Néppárt megalakulása, valamint a századforduló pesti diákmozgalma, és olvasta Houston Stewart Chamberlain 1899-ben megjelent munkáját, mely a kereszténység faji értelmezését kínálta, illetve a zsidóság erkölcsi alacsonyabbrendűségét és a keresztény kultúrára gyakorolt 62 Buda és Vidéke, 1902. január.; március.; április.; augusztus. 63 Buda és Vidéke, 1904. március. 64 Buda és Vidéke, 1907. augusztus 15.; szeptember 15. 65 A szerkesztő azt közölte, hogy sok lapszámot ingyen osztanak ki, mivel a vagyonosabbak több példányra fizetnek elő. (Az előfizetési díj egy évre 12 korona, egy szám ára 24 fillér volt.) Buda és Vidéke, 1902. október 30. 66 Az újság a szerkesztő halála után megszűnt.
