Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
DÉVÉNYI ANNA 99 elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján” kellett volna megállapítania, hogy a diák érdemes-e egyetemi tanulmányok folytatására. 78 A baloldali parlamenti ellenzéknek az 1934. évi XI. tc. képviselőházi tárgyalása kapcsán az 1920-as előkép rémlett fel. Kéthly Anna és Vázsonyi János úgy vélte, a kormány a törvénytervezetet, az egész középiskolai reformot csak a 38. § miatt akarta keresztülvinni. Új numerus clausust véltek felfedezni benne, mely nemcsak a zsidóság, a baloldali értelmiség, hanem az alsóbb néposztályok gyermekeit is ki akarja szorítani a felsőoktatásból.79 Az inkriminált rendelkezés valóban lehetővé tette volna a VKM számára, hogy befolyásolja az egyetemi hallgatóság összetételét, hiszen az érettségi bizottságok elnökeit a törvény értelmében ezentúl közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter delegálhatta. Az egyházi iskolák érettségi eljárásaihoz pedig a VKM széles hatáskörrel rendelkező kormányképviselőt küldött. 80 Hóman határozottan visszautasította a vádakat. A szelekciós eljárás bevezetése mellett, az értelmiségi munkanélküliség megszüntetésén túl, azzal érvelt, hogy az egyetemre való bejutás tekintetében a VKM lehetőséget akar adni a pozitív diszkriminációra, hogy a hazaszeretet és erkölcs tekintetében méltó fiatalok, csupán egy gyengébb vizsgaszereplés vagy éppen a vizsgadrukk miatt, ne essenek el az egyetemi felvételtől. 81 A törvény értelmében a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges képesítés (szelekció) rendjét a VKM-nek külön rendeletben kellett szabályoznia, az inkriminált 38. § csak ezzel lépett volna életbe.82 Erről, valamint az osztályo zás rendjéről (ezt a 37. § utalta a VKM-hez rendeleti szabályozásra)83 1934-től Hóman második miniszteri idejének végéig szinte folyamatosan tanácskozott az OKT. Számos (egyébként túl nagy változatosságot nem mutató) tervezet készült e tárgyakban, de végül csak az osztályozás, pontosabban „a gimnáziumi tanulók 78 1934. évi XI. tc. 38 § 79 Kéthly Anna beszéde a törvény képviselőházi vitáján. 1934. ápr. 6. Képviselőházi Napló 1935. I. kötet 119. 80 1934. évi XI. tc. 41. § 81 Az 1934. évi XI. tc. miniszteri indoklása. Corpus Juris Hungarici 1934. 85. Lásd még Hóman B.: Művelődéspolitika i. m. 132., 256. Az értelmiségi munkanélküliség enyhítése ebben az esetben álságos érvelésnek tűnik, hiszen az érettségihez kötött szelekciós eljárás nyilvánvalóan nem az értelmiségi pályákra lépést akadályozza, hanem a középosztályon belüli pozícióharc eszköze, melynek törésvonala a zsidó és nem zsidó állampolgárok között húzódott. 82 „Az egyetemi és más fő iskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza.” 1934. évi XI. tc. 38. § (3). 83 „Az érettségi vizsgálat anyagát és rendjét, valamint a vizsgálat eredményének elbírálásánál és az osztályozásnál követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.” 1934. évi XI. tc. 37. § (2).
