Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
B. SZABó JÁNOS – SUDÁR BALÁZS 963 időszakban még a ruszoknak is. Az oguzok vezetőjét jabgunak nevezték: a cím a Türk Kaganátus idején is ismert volt, s egy magas méltóságot jelölt. A kimekek 9. századi államát sád vagy erkin vezette, mindkettő ismert méltóságnév a türkök körében. A sor folytatható, s a magyarok ezen körhöz való kapcsolódása is valószínűsíthető: gondoljunk csak ’úr’ jelentésű bő (beg ) sza vunkra, vagy a Géza (jabgu+dzsa ), az Üllő ( illig ) vagy a Tárkány ( tarhan ) ne vek korábbi etimológiáira. 157 A kndh viszont jól láthatóan kilóg ebből a körből, egyelőre semmi nyoma a türk és poszttürk világban. E hiány kétféleképpen is értelmezhető. Egyfelől úgy, hogy nem a jól ismert türk hatalmi terminológiából kerülhetett a madzsgarokhoz, másfelől pedig úgy, hogy nem valamiféle titulus vagy rang elnevezése. Összefoglalva a fentieket: dacára a sokszáz oldalnyi tanulmánynak és értelmezésnek, úgy tűnik, a magyar államhatalomról megemlékező muszlim földrajzi hagyomány értelmezése félresiklott, az elemzések egy nagyon bizonytalan, véleményünk szerint lényegében védhetetlen olvasatra támaszkodtak. Maga a szöveghagyomány nem utal az uralkodói szakralitásra, de még a „kettős királyság” sem mutatható ki belőle. A magunk részéről úgy gondoljuk, hogy eredendően nem is két személyről, hanem csak egyetlen magyar uralkodóról volt szó, a kndh-ről, akinek viszont a személynevét is megadja Ibn Ruszta, ez volna a Dzslh. A nevek olvasata az arab írásos szövegek alapján bizonytalan, s ezen a párhuzamok és a magyar források sem segítenek. A kende olvasat nem más, mint közmegegyezés eredménye, de számos más lehetőség is felvethető, a dzslh-t pedig a modern Gyula név alapján rekonstruáljuk. A szavak hátterének vizsgálata azonban talán ennél is lényegesebb eredményeket hozott, a Gyula az álalunk ismert sztyeppei világban méltóságnévként egyáltalán nem és tulajdonnévként is alig szerepel; a kndh ilyen formában szintén nem tűnik fel sehol, halvány és bizonytalan nyomok vezetnek csak a perzsa és a mongol világ felé. Mindez annyit jelent, hogy a magyar főhatalom birtokosának megnevezései nem mutatnak az általunk ismert sztyeppei – török – irányba, és sem a Türk Birodalomban, sem annak utódállamaiban, sem a Kazár Kaganátusban nincs nyomuk. 157 Gombocz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Bp. 1915. 39–49.; András Róna-Tas – Árpád Berta: West old Turkic: Turkic loanwords in Hungarian II. Wiesbaden 2011. 1169–1172.
