Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
927 századok 153. (2019) 5. szám B. Szabó János – Sudár Balázs KENDE ÉS GYULA? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig* Korszakhatáron 1 A korai magyar történelem kutatása az ezredforduló tájékán nyilvánvaló fordulóponthoz érkezett. Egyrészt 1945 után a korábban főként nyelvtörténeti eredményekre felfűzött „őstörténeti” kutatások mellé2 fokozatosan felzárkózott az egyre inkább önmagára találó régészet,3 valamint újabban robbanásszerű en fejlődik a forrásaiban szorosan a régészethez kapcsolódó történeti genetika is.4 Így egy egyre szerteágazóbb forrásbázis – önmagukban igen nehezen értel mezhető – adataira kellene koherens történeti magyarázattal szolgálni, jelenleg * Köszönettel tartozunk Tüske Lászlónak, Jablonkay Juditnak és Kápolnás Olivérnek a munkánk során nyújtott segítségéért. 1 A nagy múltú Századok folyóirat mindig fontos fóruma volt a magyar kora történeti kutatásoknak, lásd például Györöki Antal: Ibn Daszta tudósítása a magyarokról a X. század elejéről. Századok 5. (1871) 465–478.; Hóman Bálint: Őstörténetünk keleti forrásai. Századok 42. (1908) 865–883.; Deér József: A IX. századi magyar történet időrendjéhez. Századok 79–80. (1945–1946) 3–20.; Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. A kutatás lehetőségei és korlátai. Századok 140. (2006) 277–347. Tanulmányunkat e hagyomány folytatásának szánjuk. 2 Melynek egyik eddigi utolsó és kiemelkedő példáját lásd Róna -Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp. 1996. 3 Az önálló tudományként végbemenő emancipáció fontosságát és sikerességét hangsúlyozva írta meg a honfoglalás korral foglakozó magyar régészet tudománytörténetének első összefoglalását Langó Péter. Lásd Langó Péter: Amit elrejt a föld ... A 10. századi magyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a Kárpát-medencében. Bp. 2007. Külső szemlélőként Vásáry István is úgy véli: „A második világháború előtt a nyelvészek apoteózisa folyt a magyar őstörténetben, manapság mintha a régészek vették volna kezükbe az irányítást.” Vásáry István: Magyar őstörténet – magyar történelem. In: Uő: Magyar őshazák és magyar őstörténészek. Bp. 2008. 12–13. 4 A témakör kutatási irányainak változásai jól lemérhetőek az 1996-os millecentenárium alkalmából készült konferencia és kiadványsorozat, az MTA 2003–2004. évi, illetve 2013. évi konferenciáinak előadásait tartalmazó kötetek összehasonlításával. Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács László. Bp. 1994.; A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. Bp. 1996.; Honfoglalás és néprajz. Szerk. Kovács László – Paládi-Kovács Attila. Bp. 1997.; Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. Bp. 1997.; Research on the prehistory of the Hungarians: a review: Papers presented at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS, 2003–2004. Ed. Balázs Gusztáv Mende. Bp. 2006.; Magyar őstörténet: tudomány és hagyományőrzés. Szerk. Szentpéteri József et al. Bp. 2014. Gyökeresen eltérő megközelítéssel, de a szintetizálás feladatának kiemelt fontosságát hangsúlyozva lásd Vásáry I.: Magyar őstörténet i. m. 12–13.; Maróth Miklós: Eredmények és problémák a magyar őstörténet kutatásában. In: Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete évkönyve, 2013–2014. Szerk. Kis Anna Flóra. Piliscsaba 2015. 20–21. TANULMÁNYOK
