Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Vörös Boldizsár: Egy hivatalnok párhuzamos naplói a Tanácsköztársaságról
VÖrÖS BOLDIZSÁr 921 származhatott a naplóíró által megélt magyarországi közelmúltból is: március 31-énél, egyebek mellett, az is olvasható, hogy „úgy látom, az uralomra jutottak sem sokkal különbek, mint előző elnyomóink, ezek is sűrűn hangoztatják az agyonlövetést, kirúgást etc., hát ez nem jó így, bosszú mindig bosszút szül, s ez baj.”19 Előfordult, hogy egy fontos történelmi személy mondásá t használ ta fel a hivatalnok az aktuális probléma ábrázolásánál, így Pierre Victurnien Vergniaud, girondista politikus beszédének részletét: „félő, hogy a forradalom, mint Saturnus isten, felfalja saját gyermekeit”,20 az 1919. április 16-ai szö vegében.21 A világ különféle jelenségeiről megalkotott, olykor közhelyszerű meg állapítások,22 ezekkel rokon jellegű ábrázolások is segíthették Lowetinszkyt az 1919-es magyarországi történelemben való eligazodásban. Ilyen volt a „minden akció reakciót szül” elv az április 16-ai,23 a „bosszú mindig bosszút szül” elv a március 31-ei bejegyzésében,24 és a „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” megállapítás a július 3-ai, különféle korabeli álhíreket tartalmazó naplórészletében. Ebben az áll, hogy egy látogatója „azt újságolja, hogy Körfi elolvasott egy táviratot, mely szerint az angol csapatok holnap este érkeznek meg a Nyugati pályaudvarra, amelyet ebből a célból ki is ürítettek volna, a tisztek részére egy szállodát, a legénység részére 2 laktanyát foglaltak le, a Szovjetházat már kiürítették, szóval holnap este alkonyodna be a proletáruralomnak, na meglássuk, mert nem sokat adok az ilyen híresztelésekre, bár azt is tudom, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”.25 Az országnak (emberi) testként, az ország problémáinak pedig betegségként való megjelenítését, amely eljárásoknak a Tanácsköztársaság időszakára már több évszázados hagyományai voltak,26 szintén alkalmazta a naplóíró értékelésében: május 6-ai Budapestet a beteg ország beteg szíveként ábrázolja.27 Vannak példák arra is, hogy Lowetinszkyt valamilyen előítélet befolyásolta naplóbejegyzéseinek 19 FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. márc. 31. sz. n. Lásd még FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. ápr. 2. sz. n. Vö. még FSzEK BpGy B 0910/209. 1919.: 1919. máj. 15. sz. n. 20 Idézi: Simon Schama: Polgártársak. A francia forradalom krónikája. Bp. 2001. 887. 21 Lásd 18. jegyz. és a hozzá kapcsolódó főszövegrész, továbbá: FSzEK BpGy B 0910/209. 1919.: 1919. jún. 29. sz. n. 22 Vö. Reinhart Koselleck: Az ismeretlen jövő és a prognózis művészete. Helikon 55. (2009) 528. 23 Lásd 18. jegyz. és a hozzá kapcsolódó főszövegrész, továbbá: FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. ápr. 7. sz. n.; Uo. 1919. júl. 28. sz. n. 24 Lásd 19. jegyz. és a hozzá kapcsolódó főszövegrész. 25 FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. júl. 3. sz. n. 26 Lásd például Jacques Le Goff: Fej vagy szív? Testmetaforák politikai használata a középkorban. Café Bábel 2005. 51. sz. 111–116.; Susan Sontag: A betegség mint metafora. (Mérleg) Bp. 1983. 70., 87– 103. 27 Lásd 5. jegyz. és a hozzá kapcsolódó főszövegrész.