Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 914 Celldömölkön hasonlóan a túszok fele volt zsidó,197 s mint egy egészen friss kutatás kimutatta, ugyan Kárpátalján 10% volt a zsidóság összlétszáma,198 például a be regszászi túszok között a zsidók 36%-ot képviseltek.199 Budapesten túszul ejtették Székely Ferenc neológ pesti hitközségi elnököt – aki előző este éppen Szabolcsi lakásán vett részt széderestén –, Weiss Manfréd és Wolfner Tivadar gyárosokat (Weiss ezt követően kísérel meg öngyilkosságot), Szterényi József, Sándor Pál és Hazai Samu politikusokat, illetve Lánczy Leó bankárt.200 A zsidóság arányát a túszok országos számán belül még nem tárták fel, ezen átfogó kutatás még várat magára. 201 Azonban Szabolcsi – aki vidéken bujkálva vészelte át a kommünt – tévedett, mikor azt írta, hogy „ezeknek a túszoknak” „nem volt más bűnük, mint hogy polgárok voltak”.202 A túszok szedésénél ugyanis láthatóan elv volt a gazdag és befolyásos zsidók összeszedése: Szántó rezső, a Vörös Hadsereg 3. kerületi parancsnoksága politikai osztályának vezetője (Szántó Béla hadügyi népbiztos öccse) azt vallotta Korvin Ottó tárgyalásán, hogy „mikor a túszokat kiválogatták, Kun Béla mindig azt kérdezte: Zsidó[?] [M]ert ha igen, akkor föltétlenül el kell fogni, ha ellenben valami történelmi névről volt szó, akkor nagyon meggondolta a dolgot”.203 Utóbbi egyébként a zsidó– nemzsidó kapcsolatok érzékenységére való tudatos kommunista odafigyelés jele is lehet, melyre egyéb források is utalnak.204 A fentiek mellett sok zsidó közszereplő az emigrációt választotta: Az Ember lelkesen közölte az április közepére emigrált ma gyar közéleti szereplők neveit bécsi hotellisták alapján: a 42 főnek ismert felmenők vagy azonosítható famílianevek alapján legalább a fele zsidó származású volt. 205 197 Katona Attila: Zsidóság és zsidókérdés Vas vármegyében i. m. 132–133. 198 Dupka György – Zubánics László: A kárpátaljai zsidóság főbb életszakaszai és problémái. In: Zsidósors Kárpátalján a deportálástól az internálásig. Szerk. Dupka György – Zubánics László. Ungvár– Bp. 2014. 19–32., itt: 20. 199 Kosztyó Gyula: „Majd kiváló gonddal fogjuk őket felakasztani!” – a Tanácsköztársaság beregszászi túszai (2019). https://bit.ly/2J8FdXC (letöltés 2019. máj. 14.) 200 Komoróczy G.: A zsidók története Magyarországon i. m. II. 364. 201 Szabolcsi Lajos 5%-ra utal országos szinten, lásd Szabolcsi L.: Két emberöltő i. m. 279. Komoróczy két arányra utal: egy oldalon belül 22%-ot és 11%-ot ad meg. Komoróczy G.: A zsidók története Magyarországon i. m. II. 364. 202 Szabolcsi L.: Két emberöltő i. m. 280. 203 A Hollánok gyilkosai. BudaPesti Hírlap, 1919. november 29. 4–5., itt: 5. Köszönettel tartozom Bödők Gergelynek, hogy felhívta a figyelmemet erre a forrásra. 204 Mikor Kun bejelentette Garbai Sándort mint a Forradalmi Kormányzótanács elnökét, úgy fogalmazott: „Szép, keresztény ember, az isten is elnöknek teremtette”. Lásd Hatos P.: Az elátkozott köztársaság i. m. 415. Kunfi megfogalmazta aggályát, hogy „sok a zsidó a népbiztosok között”. Lásd Uo. 475. 130. jegyz. A fiatal rákosi Mátyás pedig arra utalt a tanácsok országos gyűlésén, hogy míg máshol „napokat” vitáztak róla, legyenek-e zsidók a Vörös Hadsereg vezetésében, addig Magyarországon erről gyorsan döntést hoztak. (Ám a kérdés létét elismerte). Lásd Tanácsok országos gyűlésének naplója I. i. m. 7. 205 Budapestiek Bécsben. Az Ember, 1919. április 15. 16.
