Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 896 köreiben is divatos az antiszemitizmus.64 Az imént bemutatott sémába illeszkedve azonban Vágó sem állt meg az antiszemitizmus elítélésénél, hanem annak megfelelő irányba való terelése mellett érvelt: „Meg kell magyarázni t. elvtársaim a künn dolgozó parasztságnak, hogy a zsidónak nem lenne sem fehér kenyere, sem tyúkja, sem kalácsa, ha a paraszt nem adna neki. (Úgy van! Úgy van). A birtokos paraszt és a zsidó szövetsége az, amit a vidéken le kell törni (Úgy van! Úgy van!), de nem azzal a módszerrel, amely módszer itt uralkodik, hogy: odaállunk a kisgazdák, odaállunk az arisztokraták, odaállunk a papok politikája mellé és zsidóellenes hangulatot csinálunk, szítunk és támogatunk a tanácskongresszuson, hanem ki kell menni a faluba és fel kell világositani a parasztságot, hogy ott is ki kell törnie az osztályharcnak a szegény és a gazdag között.” 65 Utóbbinak pedig jó példája volt a MÁV-gépgyár, ahol „egyhangú határozattal” ítélték el a „zsidóellenes izgatást” a „burzsoázia részéről”.66 Az igazság azonban az, hogy az „izgatás” nem a „burzsoázia” részéről érkezett, hanem a MÁV-gépgyár dolgozói közül,67 ahogyan a szabadszállási népgyűlés március 29-ei deklarációja is ha sonló okokból született. A deklaráció ugyanis úgy fogalmazott: „»A vallási torzsalkodás szűnjön meg,« mindenkinek a figyelme a nagytőke ellen irányuljon, legyen az zsidó, keresztény vagy bármilyen felekezetűnek kezében, az teljesen mindegy.” 68 Kommunista munkásoknak egy csepeli gépgyárban is fel kellett lépniük antiszemita munkatársaik ellen.69 Mindez persze nem meglepő, hiszen antiszemita érzelmekre a munkásosztály egyes tagjainak körében több forrás is utalt. A Tanácsköztársaság alatt antiszemita munkások jelenlétéről írt emlékiratában Gaál Jenő egyetemi tanár,70 és Szabolcsi is feljegyezte emlékiratában, hogy – két hónappal a kommün előtt – kommunista munkások, zsidók és keresztények így tüntettek ablaka alatt: „Fel kell akasztani minden rabbit!” „Agyon kell ütni a kapitalista zsidókat!”71 Egy a Proletárasszonyoknak! címzett pamflet egészen expliciten közölte is a munkásnők kel, hogy az antiszemita jobboldal pogromizgatással akarja gyengíteni a kommünt, ám ne hagyják magukat megtéveszteni: „azok, akik ezt az izgatást előkészítik, akik ezt csinálják, azok maguk is zsidók!” A röplap ezt követően azt bizonygatta, hogy a 64 Tanácsok országos gyűlésének naplója I. i. m. 212. 65 Uo. 211. 66 Pártügyek. Népszava, 1919. június 20. 9. 67 Morin: A tisztelt szovjet. A szovjetgyűlések szenzációs leleplezése. 5. füzet. Bp. 1919. 48. 68 Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak duna-tisza-közi történetéhez. Szerk. romsics Ignác. (Bács-Kiskun megyei levéltár kiadványai) Kecskemét 1976. 383. (A kiemelés a szerzőtől.) 69 A csepeli forradalmi törvényszék ítéletei. Proletár (Csepel), 1919. április 20. 3. 70 Idézi: Katzburg, N.: Zsidópolitika Magyarországon i. m. 33. 71 Cionisták garázdálkodása az Egyenlőségnél. Egyenlőség, 1919. február 1. 5. A tüntetésen cionisták is részt vettek, akik az Egyenlőség anticionista hangvétele ellen tiltakoztak, ám a feltételezést, miszerint a zsidók fizikai leölésére biztató mondatok a cionisták részéről hangzottak el – akik között egy rabbijelölt, Hirsch Márton is tüntetett – teljességgel elvethetjük.
