Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 891 menekülhetünk a vád alól [...]. Nem törődtünk a fiatalsággal. Nem neveltük eléggé zsidónak: ezért [...] lettek belőlük kommunisták”. 31 Egyetlen zsidó irányzat sem kötötte össze azonban olyan erősen a zsidóságot – avagy a zsidóság „dekadens” tagjait – és a kommünt, mint a cionisták és kiadványaik. Schönfeld József, a cionista Zsidó Szemle szerkesztője hosszas értekezésben ele mezte a magyar zsidóság szerepvállalását az 1918–1919-es forradalmakban, melyet Vissza a gettóba?! címmel adott ki. Schönfeld megismételte az ismert érvet, miszerint a zsidó származású kommunistáknak nem volt zsidó identitása, ám úgy vélte, hogy „a szabadkőműves-páholyok, a radikális politikai pártok élén mindenütt zsidó intellektüeleket találunk, akik így akarva, nem akarva rásütik ezen szervezetekre a zsidó-bélyeget”. Ezek mellett érdekes módon közös pontra jutott Szabolcsival – akivel egyébként súlyos ellentétek mérgezték kapcsolatát – a zsidó fiatalság helyes nevelésének elmaradásával kapcsolatban: „[A zsidó – V. L. B.] ifjúság [...] könnyen hajlott a bolsevizmus új »vallása« felé”.32 A Zsidó Szemle már mindjárt 1921-ben Winston Churchill Kun Béláról szóló egyik cikkét idézte annak bizonyítására, hogy „a bolsevizmus útját csak a cionizmus állhatja a zsidó energia más irányba való levezetése által”.33 A lap azonban nem vállalt közösséget a kommünnel: ugyanebben az évben kikérte magának, hogy a fajvédő Kiss Menyhért arról beszélt: a cionisták „süvöltve tiltakoznak”, amiért Magyarországon szocialista zsidókat akasztottak fel „a fehérek”. „Nem fogunk süvölteni a nemzetközi kommunisták veszte felett. Semmi közösségünk velük. Miattunk az utolsó szálig »lekaparhatják őket a nemzet testéről« [...]. Hallgatunk és hallgatunk, amint ez jól nevelt cionistához illik.”34 A cionizmus jobboldali – Vlagyimir Ze’év Zsabotyinszkij nevéhez köthető – ágazatának magyarországi hívei35 hasonlóan erősen fogalmaztak a harmincas évek végén-közepén. Jári Péter – aki valószínűleg azonos volt a hatvanas években titkos cionista aktivitást kifejtő Jári Péterrel36 – 1938-ban a Bné Betár cionista ifjúsági magazin hasábjain közölt írást arról, hogy a magyarországi baloldali zsidóság „szellemi mélypontot” képvisel, ők „a marxisták és hasonló elemek, a dicső Galilei-kör kései hívei. Eszméik nem csak az ezeréves magyar nemzet ellen merénylet, de főleg a magyar zsidóságra veszélyes[ek]”. Jári hozzátette, hogy a jobboldali cionizmusnak küzdenie kell ezen nézetek ellen, ha „nem akarunk újra ’19 utáni eseményeket”.37 A baloldali zsidóság 31 Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881–1931). Emlékezések, dokumentumok. Bp. 1993. 284. 32 Schönfeld József: Vissza a Gettóba?! Bp. 1919. 8–9., 20–21. 33 Nordau és Churchill. Zsidó Szemle, 1921. június 17. 4. 34 Ne süvöltsenek a cionisták. Zsidó Szemle, 1921. szeptember 2. 4. 35 Veszprémy László Bernát: Egy holtig betári. Szilágyi Dénes radikális cionista munkássága. Múlt és Jövő 30. (2018) 1–10., itt: 2–3. 36 (Fel)jelentések a konszolidáció korszakából. Szombat 7. (1996) 5. sz. 21–28., itt: 27. 37 Jári Péter: Szellemi mélypont. Bné Betár 3. (1938) 2. sz. 26-27.
