Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény
HOrVÁTH J. ANDrÁS 879 Jóllehet családja révén Gruber Mária is a keresztény felső középosztályba tartozott, bosszantotta férje régi világhoz kötődő magatartásmódja. Ezért maga mosván a pelenkákat, Gábort szinte provokálta, hogy segítsen neki, öntse ki a dézsa vizet stb. Ez a fajta tevékenység – figyelembe véve a korszak férfiszerepre vonatkozó szokásrendjét – persze nemigen tetszett a férfinak, s az asszony nem is késlekedett erről feljegyezni gondolatait naplójában. „A pelenkákat kicsavarni aztán hívtam. Nagy kegyesen megtette, de az úri tempó rém dúl benne. Pedig láthatná, hogy manapság kommunista világot élünk. Az rég volt és többé nem lesz, hogy valakit kiszolgáljanak”39 – olvashatjuk a keserű sorokat. Az asszony a gyermekgondozással vagy háztartással kapcsolatos teendőket, az azokban való, némi erőkifejtést is igénylő közreműködést férfiassági kérdésnek is tekintette, s miközben a naplóban hangot adott méltatlankodásának, egyfajta emancipatorikus attitűd is megjelent gondolataiban. Amikor férje nem volt hajlandó megemelni egy edényekkel teli tálcát, ekként fakadt ki: „nincs benned egy fikarcnyi férfiasság. Ez igaz is. Ilyenkor egy üres hústömeg. Fujj!!! Mivé fog ez így fejlődni? Én hajlandó vagyok az Istennek dolgozni és a gyerekeimnek, de egy erős férfit az ő kényelme végett kiszolgálni nem vagyok hajlandó.” 40 Ám nem csupán a férj különös viselkedése, részvétlensége magyarázható részben a külső körülményekre adott negatív reakcióként, hanem a zugligeti családi ház harmadik tagjának, Mária anyjának magatartása, illetve hármójuk egymáshoz való viszonya is. Férj és anyós nem szívelték egymást, jóllehet, mint Mária megjegyezte, „ha ikertestvérnek születtek volna, nem lehetnének egyformábbak lényegileg”.41 Mária problematikus házasságát ez is jócskán megterhelte. Hol egyi kük, hol másikuk haragudott meg rá, ha igyekezett jóban lenni a harmadikkal. Az áldatlan helyzetet a külső körülmények csak tovább súlyosbították, s még inkább felerősítették a három ember között kialakult negatív érzelmeket.42 A külső közeg, a külvilág nem mindennapi történései közvetlen asszociációs kapcsolatba cselédekben, mint a tót a vadkörtében. A helyzet ma megváltozott. Ma a cselédek válogatósok és csak olyan helyen állnak munkába, ahol minden kívánságukat teljesítik.” Dunántúl, 1919. április 11. 39 BFL XIV.295. 1919. ápr. 17.; A mainál jóval gyakoribb pelenkacsere amúgy a korszak általános csecsemőgondozásához tartozott: „Elegendő tej szopásának jeléül a baba bőven vizel, naponta 12–16 pelenkát is nedvesít és ezen pelenkák nemcsak kicsiny nedves foltokat mutatnak, hanem lucskosak.” Jó Egészség, 1919. június 1. 40 BFL XIV.295. 1919. ápr. 17.; A „hústömeg” mint a szánalmas, de egyben megvetendő, cselekvésképtelenség szimbóluma, amely a háborús frontélmények naturalista utalásaival is összefüggésbe hozható, nem hiányzott a korszak sajtó-megnyilvánulásaiból. Pl. „Gyilkos puskatüzelés, majd két hatalmas dördülés, s már ott volt az ágyuk mellett. Véres hustömegek, hörgő, vonagló emberi testek között ekrazit töltényeket tett az ágyuk csöve alá” stb. Gajáry István: A sérthetetlen ember. Az Újság, 1917. december 15. 41 BFL XIV.295. 1919. jún. 29. 42 BFL XIV.295. 1919. jún. 29.; Gruber Máriáék vélhetően zugligeti villájukban éltek, ahol ekkoriban jobbára állattartásból fedezték a szükségleteiket. „Pedig most 2 lány van. Igaz, hogy 3 tehén, 3 borjú,
