Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény
A VÖrÖS UrALOM MINT SZEMÉLYES ÉLMÉNY 876 tanúsága szerint mindezt maga Papp Aurél, a szatmári direktórium elnöke is csak ekként minősítette: „ezek őrültek!!” 28 Gál János naplójának hitelességéről az is tanúskodik, hogy az egy szeizmográf érzékenységével rögzíti a helybeli közhangulat és saját érzései változását a vörös hatalommal kapcsolatban. Amíg a tanácskormány hatalomra kerülésekor a helybeli fegyveresek erkölcsi támogatásáról olvashatunk („mint nagy hősök kiabálták tele a várost [...] »megyünk, kiverjük az oláhot«”29 ) , a román előrenyomulásra adott reakcióként már a kiábrándult közvélemény hangján szólal meg saját sorsának alakulását illetően is: „Eh! Maradok! Úgy sem tarthat a megszállás két hónapnál tovább. Addig megfő Párizsban a »béke«, s akkor tudni fogjuk, hogy Oláhország vagyunk-e, vagy Szovjet-magyarország?” 30 Április 18-án az ott állomásozó Székely Hadosztály csapatai leszerelték a vörös fegyveres erőket. Ekkor Gál a proletár rétegek támogatásának azonnali elmaradását regisztrálja és súlyos erkölcsi tanulságot von le rájuk nézve. „reggelre már eltűnt az utcák vörös színe. Mintha a föld nyelte volna el! [...] Tegnap még mindenki kommunista volt, s ma már mindenki tiltakozik ellene? A tegnapi bolseviki testvérek ma csalók, rablók, őrültek, gyilkosok? – Egy cseppet sem csodálkoznék, ha holnap már azt hallanám a piacon, hogy: éljen a király! [...] Ugyanazoktól az »öntudatos« proletártestvérektől, akik tegnap még halált kiáltottak minden burzsujra. Hát ez a »felséges« nép? Nem, proletártestvérek: ez nem a nép. Ez a csőcselék! Úgy látszik, lejutottunk a fenékre, a züllés, a zűrzavar fenekére és elérkeztünk a forradalom csúcspontjára. Az inga kilendült a végső pontig.” 31 A tanácskormánynak az a hozzáállása, hogy a még ellenőrzése alatt álló (csonka magyarországi) területekre mint egész Magyarországra tekintett, további elkeseredett szavakra ragadtatja a naplóírót: „megvakulva tobzódnak ingó-bingó hatalmukban s mi itt, mintha nem is tartoznánk Budapestországhoz, magunkra vagyunk hagyatva! – Hát a vörös muszka-milliók merre vannak? Ma 28 A proletárdiktatúra oktatáspolitikai koncepciójával összefüggésben lásd Vörös Boldizsár: Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom ábrázolása a Magyarországi Tanácsköztársaság oktatási anyagaiban. In: Eszmék, eszközök, hatások i. m. 233–241. Vö. továbbá Köte S.: A Tanácsköztársaság közoktatáspolitikai és pedagógiai i. m. 9–15. Nagy Endre a Közoktatásügyi Népbiztosság szervezeti átalakítások előkészítésére alakult csoportja államosítási bizottságának vezetője volt. Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája. Századok 113. (1979) 202. 29 BFL XIV.201. 1919. ápr. 16. 337. 30 BFL XIV.201. 1919. ápr. 17. 338. A napló jól érzékelteti a Szatmárnémeti körzetében ezekben a napokban hullámzó front, a bizonytalan katonai helyzet nyomán előállt hangulati bizonytalanságot. A román királyi hadsereg április 19-én vonult be Szatmárnémetibe. Hajdu Tibor: Katonai intervenció a Tanácsköztársaság ellen. In: Magyarország története, 1918–1945. VIII. i. m. 274. 31 BFL XIV.201. 1919. ápr. 17–18. 338–339.
