Századok – 2019
2019 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Peterecz Zoltán: Jeremiah Smith és a magyar népszövetségi kölcsön, 1924.1926. Egy jenki pénzügyi ellenőr története a Magyar Királyságban (Lévai Csaba)
845 TÖRTÉNETI IRODALOM jött létre és épült ki Jeremiah Smith magyarországi kultusza. Ami az első aspektust illeti, Peterecz Zoltán széleskörű forrásanyagra (sajtó, visszaemlékezések, levéltári anyagok) alapozva mutatja be Smith szerény, mégis határozott és cselekvőképes karakterét. A másodikként említett szempont szerint azután arra a következtetésre jut, hogy „Smithnek köszönhető[en] [...] Magyarország valamivel előkelőbb pozíciót tudott magának kivívni az amerikai köztudatban.” E tevékenysége pedig nagymértékben hozzájárult magyarországi kultusza kialakulásához. Ez jól beleillett a magyar kormány azon törekvéseibe, hogy az amerikai közvélemény befolyásolásával (is) próbálja tágítani nemzetközi mozgásterét és külpolitikai céljainak sikeres megvalósítását. Egy valódi „kultusz” kialakulásához azonban arra is szükség van, hogy ápolói higgyenek is a kultusz tárgyának nagyszerűségében, Jeremiah Smitht pedig szeretni és tisztelni való karaktere erre alkalmassá tette. Könyve utolsó, nyolcadik fejezetében a szerző Jeremiah Smith további, 1935-ben bekövetkezett haláláig tartó sorsát tekinti át, és rámutat, hogy a volt főbiztos és Magyarország, illetve a Népszövetség kapcsolata ekkor sem szakadt meg. Könyvének összegzésében Peterecz a magyarországi rekonstrukció történetét az első világháború utáni kelet-közép-európai gazdasági helyreállítási kísérletek szélesebb összefüggésrendszerébe illesztve értékeli. Innen nézve úgy találja, hogy a népszövetségi „mentőprogramok sok tekintetben tényleg sikeresek voltak. Hogy ezek az eredmények csak rövidtávra szóltak, az nem elsősorban a szervezet hibája volt, sokkal inkább az érintett országoké”, hiszen „a hatalmas összegeket, amelyek ezekbe az országokba érkeztek, csak kis százalékban használták fel megtérülő befektetésekre, inkább társadalmi feszültségek enyhítésére fordították: a hosszú távú stabilitást rövid távú belpolitikai érdekek írták felül”. (355.) Magyarországon az amerikai főbiztos távoztával „az addig tapasztalható erőskezű ellenőrzés is eltűnt”, s a kibontakozó adósságspirál a nagy gazdasági világválság hatásaival kibővülve, egyre inkább Németország irányába sodorta az országot. Peterecz Zoltánnak mindhárom, könyve bevezetőjében említett célját sikerült munkájával megvalósítania. A kötet angol és magyar nyelvű változata pedig „felhelyezte” Magyarországot az 1920-as évek pénzügyi rekonstrukcióinak nemzetközi és hazai szakmai térképére, mégpedig úgy, hogy a magyarországi történéseket közép-európai kontextusban tárgyalja, Jeremiah Smith magyarországi tevékenységét illesztve bele ebbe a képbe. A két világháború közötti időszak sokáig a magyar–amerikai kapcsolatok történetének elhanyagolt területét jelentette, ám a szerző és mások (Glant Tibor, Mathey Éva) erőfeszítéseinek eredményeként az utóbbi másfél-két évtizedben a helyzet kezd megváltozni. Peterecz munkája méltán érdemelte ki a Magyar Anglisztikai Társaság egyik publikációs díját, amelyet az anglisztika és az amerikanisztika területén 2018-ban megjelent legjobb kiadványoknak ítéltek oda. Lévai Csaba
