Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 766 elő készü leteket kellett tenniük a menekítés érdekében, a Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozó Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége viszont a helyben maradásukra adott utasítást. 136 Az új törvényi szabályozás nem oldotta meg az Országos Levéltár és a Múzeumi Levéltár által őrzött gyűjtemények egyesítésének kérdéseit sem, és ezt a szakmai tisztázatlanságot tovább bonyolította a régóta esedékes Levéltári Törvény137 tető alá hozatalának elmaradása is, melynek megszületését Hóman személyesen akadályozta meg.138 Hóman a két levéltár jogi egyesítése ellenére továbbra is ragaszkodott a Múzeumi Levéltár gyűjteményeinek külön kezeléséhez,139 illetve ahhoz az 1929-ben Csánki Dezsőnek kifejtett álláspontjához, mely szerint „amennyiben valamikor a két levéltár középkori anyagának egyesítése kívánatosnak látszanék, ez csak az Országos Levéltár újabban létesített Diplomatikai Osztályának a Magyar Nemzeti Múzeum történetileg kialakult középkori irányú levéltárába való beolvasztásával történhetnék meg, ha az 1922: XIX. 3. §. 5. pontjának rendelkezéseit és a nemzeti hagyományt is szem előtt tartjuk”.140 Mivel azonban Hóman elképzelése a levéltárosok véle ménye szerint szakmailag retrográd lépés lett volna, melyet nem helyeselhettek, de szembe menni nem mertek vele, a következő tíz évben a vásárlás vagy ajándékozás útján szerzett okleveleket aktáikkal együtt a Múzeumi Levéltár 136 MNL OL K 726. 59. cs. 30/1945. Dr. Vargha László: A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 1944. évi működéséről szóló jelentése, 1945. márc. 14. 137 Balázs Péter: Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezése 1939-ben a magánlevéltárak helyzetének rendezésére. Dokumentumok az 1947. évi XXI. tc. előkészítésének történetéhez. Levéltári Szemle 40. (1990) 3. sz. 52–65.; Uő: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig. Levéltári Közlemények 64. (1993) 1–2. sz. 39–75. 138 „Levéltári vonalon ez a törvény teljes szakítást jelentene az önkormányzat és a testületi felelősség elvével, eltávolodást a tudományos érdekű gyűjteménypolitikai koncepciótól, visszafejlődést az 1922 óta céltudatosan kiküszöbölt bürokratikus igazgatás felé, és útját nyitná ugyane változásoknak a többi közgyűjtemények igazgatásának keretében is. E feltevésem nem rémlátás, mert a tervezet megjelenésével egyidejűleg komoly hivatali tényezők részéről hasonló önkormányzat ellenes törekvések merültek fel. [...] A törvényjavaslat-tervezettel szemben a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzata élén elfoglalt tisztemből kifolyólag szükségképen fel kell szavamat emelnem. De különösképpen kötelességemmé teszi a tiltakozást az önkormányzat jogait sértő rendelkezésekkel szemben az annak idején közreműködésemmel kidolgozott, majd általam továbbfejlesztett koncepció helyességéről vallott megingathatatlan meggyőződésem.” MNL OL K 726 57. cs. 48/1944. Hóman Bálint: Megjegyzések a levéltárakról szóló törvény tervezetére, 1944. február 13. „Mivel az önkormányzat kérdésében elvi alapon nyugvó álláspontom végleges és megmásíthatatlan, a javaslat módosításáról tárgyalnunk mindaddig céltalan, amíg a miniszter úr végső elhatározását e tekintetben nem ismerem.” Hóman Bálint levele Jánossy Dénesnek, 1944. febr. 13. Uo. 139 „A 3. §-hoz: Az Országos Levéltárnak kormányhatósági és múzeumi levéltári tagolását szükségessé teszi a két gyűjtemény történelmi kialakulása és anyaguk eltérő volta.” Hóman Bálint: Indoklás a Ma gyar Nemzeti Múzeumról szóló törvényjavaslathoz. 1934. márc. 2. Az 1931. évi július hó 18-ára öszszehívott Országgyűlés Képviselőházának irományai. 9. kötet. Bp. 1934. 361. 140 MNL OL Y 1 1307/1929. Hóman Bálint levele Csánki Dezsőhöz, 1929. nov. 16.
