Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 759 Hómant mint „gr. Klebelsberg Kuno kreatúráját és hívét” jellemezte, s miután ő maga sohasem került vele közelebbi kapcsolatba, e jellemzés minden bizony nyal a Klebelsberg és Bethlen körül csoportosuló liberális konzervatív értelmiségi holdudvar véleményét tükrözte. 108 Nem véletlen tehát, hogy Hóman a régóta hangoztatott közgyűjteményi koncepciójának megvalósítása érdekében létrehozott 1934. évi VIII. tc.-be olyan biztosítékokat igyekezett beépíteni, melyek egy a Klebelsbergéhez hasonló fordulat esetén is lehetővé teszik saját maga számára az irányítás kézbentartását.109 A Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. tc. 4. §. 1. pontja szerint az elnöki tisztség viselésének ideje öt évről hat évre emelkedett, az ügyvezető alelnöki tisztség kétévenkénti vetésforgója megszűnt, és a választott alelnök hivatali ideje is hat évre szólt. Az első alelnök Herzog József lett, majd az ő 1941. december 29-én bekövetkezett halála után a Tanács Hóman legjobb barátját, a hivatali karrierjében vele emelkedő Pasteiner Ivánt választotta meg, aki 1944. november 15-ei lemondásáig töltötte be ezt a hivatalt. Hóman Klebelsberg kulcsembereit, Csánki Dezsőt, Végh Gyulát, Petrovics Eleket, Hubay Jenőt, Korányi Sándort, Grósz Emilt nyugdíjazta, s helyüket a személyével maximálisan lojális emberekkel töltötte be. Ám e törekvése nem oldotta fel a Gyűjteményegyetem esetében már jelenlévő szakmai és szervezeti ambivalenciákat, ellenkezőleg, a Hóman által előrelátóan és alaposan körülbástyázott elnöki pozíció, illetve a kultuszminiszteri jogkör ellentmondásai miatt a későbbiekben súlyos következményekkel járt. Hóman ugyanis vallás- és Gyulához székfoglalója alkalmából intézett akadémiai osztályelnöki beszédem szövegét. Azt hiszem ebből nem árad Feléd semmiféle érzelmi támadás, de nyilvánvaló, hogy aki ilyen dolgozatot, mint »A magyar történetírás új útjai«, kiad, el kell készülve lennie legalább is a védelemre. Én, mint »senior«, indíttatva éreztem magamat, hogy legalább is ne hallgassak, s ha csak lehet, mondjam el véleményemet.” OSZK Kt Fond 15/385 Csánki Dezső levele Hóman Bálinthoz, 1931. ápr. 17. Petrovics Elek a Gyűjteményegyetem alelnökeként oktatta ki Hómant mint kultuszminisztert – amikor az hivatalból az Országos Levéltár vezetőváltását követő átadás-átvétel során a könyvtár értékleltárát kérte – miszerint a könyvtári katalógusok nem tartalmazzák a könyvek értékét, ugyanis azok szakmai és nem értékleltárak, s ilyen típusú leltárt Hóman sem az Széchényi Könyvtárban, sem az Egyetemi Könyvtárban nem talál. MNL OL K 636. 649. d. Petrovics Elek levele Hóman Bálinthoz, 1933. ápr. 1. 108 Gogolák Lajos: Romemlékek I. Holmi 12. (2001) 3. 301. 109 „Az átszervezés kapcsán gondoskodni kívántam az előlépések és a megfelelő succrescentia lehetőségének biztosításáról is. Az átszervezés során végrehajtott nyugdíjazások az utolsó öt évben 38 új alkalmazásra és 34 ifjú ideiglenes foglalkoztatására adtak lehetőséget. S a ma szolgálatban álló tudományos tisztviselőknek 96 százaléka, a gazdasági és segédtisztviselőknek pedig 84 százaléka részesült kinevezésben, előléptetésben, vagy címadományozásban. Oly eredmény, aminőre öt év előtt a legvérmesebb fantáziával sem gondolhattunk s mely különös jelentőséggel bír, mert a legjobb törvény és szabály, a legtökéletesebb szervezet és leglelkiismeretesebb igazgatás sem vezethet komoly és jó eredményekhez megfelelő személyek hivatásukat átérző és e mellett megelégedett tisztviselők nélkül.” Hóman Bálint beszéde a Nemzeti Múzeum teljes ülésén, 1937. dec. 21. Magyar Országos Tudósító 19. (1937) 219. sz. 105.
