Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 756 a Nemzeti Könyvtárral kapcsolatos elképzeléseit maximálisan támogatni tudta, sőt az azzal kapcsolatos saját fejtegetéseiben ugyanazokat a felemás érveket használta fel,100 melyeket a kultuszminiszternek a Nemzeti Múzeum adminisztratív és szervezeti egysége megszüntetésére irányuló kísérletei alkalmával az arra adott hivatalos állásfoglalásaiban oly energikusan utasított vissza, saját intézménye történeti, jogi és kegyeleti érvekkel alátámasztott elsőbbségének elvéből egy pillanatra sem engedett. Hóman Klebelsberghez való viszonyát tehát a számára is vállalható ügyekben maximális lojalitás és együttműködés, ezzel párhuzamosan viszont saját kultúrpolitikai koncepciójának kitartó és szisztematikus védelmezése jellemezte. Gyűjteményegyetem kontra Nemzeti Múzeum Kultúrpolitikai koncepciójának legrészletesebb kifejtésére Hómannak az 1927-ben Magyary Zoltán szerkesztésében megjelent, A magyar tudománypolitika alapvetése című kötetben volt lehetősége. Írásában Hóman nemcsak a Nemzeti Múzeum történeti nevének és belső szervezeti egységének a megőrzése érdekében vetette fel ismét a Gyűjteményegyetem Magyar Nemzeti Múzeum néven való újjáalakításának szükségességét, hanem részletesen szólt azokról a közgyűjtemé nyi szervezeti átalakításokról is, melyeket azután már kultuszminiszterként az 1934. évi VIII. tc. alapján végre is hajtott.101 Ám a kötetben Hóman csak a múze umok és könyvtárakkal kapcsolatos szakkérdéseket tárgyalhatta. A levéltárakról szóló alfejezet megírására ugyanis nem ő, hanem Szekfű Gyula kapott megbízást, aki a Múzeumi Levéltár bemutatásánál nemcsak a proveniencia elvét figyelmen kívül hagyó évrendezésnek és a jegyzékek teljes hiányának a tudományos kutatást súlyosan megnehezítő voltáról szólt, de az Országos Levéltárból származó iratok Cal., hogy Bécsben, a levéltárakban dolgozhassék. Nekem azt írja, ha a Miniszter úr leküldi ügyét, mi, vagyis, hogy én tegyünk kedvező felterjesztést. Mi ezt mindenesetre a közügy iránti érdekből tehetjük, de nem tudom, tudja e Kl. úr, hogy ez könyvtárbizottsági és tanácsi ügy, s ez oly gyorsan elintéződni nem fog [...] az autonómia ebben sem kerülhető ki.” OSZK Kt Fond 15/527 Ferenczi Zoltán levele Hóman Bálinthoz, 1921. júl. 17. 100 „Bár a könyvtárak szaporodása és gyarapodása igen örvendetes kulturális jelenség, fővárosi közkönyvtáraink gyűjtőmunkássága sürgős revízióra szorul. Normális viszonyok közt sem indokolható, mai helyzetünkben pedig egyenesen megengedhetetlen öt-hat közkönyvtár azonos irányba való fejlesztése. [...] A végső, ideális megoldás természetesen a Múzeum, Egyetem és Akadémia könyvtárainak egy modern berendezésű központi épületben való helyrajzi egyesítése, vagyis az igazi Nemzeti Könyvtár megteremtése volna.” Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. In: A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1927. 330. Hóman pontosan tudhatta, hogy Nemzeti Könyvtárat e három különböző jogállású közgyűjtemény „helyrajzi egyesítésével” létrehozni nem lehet. 101 Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. In: Magyary Z.: A magyar tudománypolitika i. m. 321–323.
