Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 750 kötött vele anélkül, hogy azokról Sulicát tájékoztatta volna.72 Emellett Csánki, miután a két levéltár egyesítése elmaradt, a Múzeumi Levéltárat ugyanolyan betolakodónak tekintette, mint a Hadtörténelmi Levéltárat, amelyek csak a raktári helyeket foglalják el a házigazda intézmény iratanyagai elől.73 A végsőkig elkeseredett Sulica a költözés után néhány hónappal, 1926 novemberében elkészített egy tanulmányt, melyben a Múzeum Levéltár költözésének történetét írta meg.74 1927. május 7-én a 8 Órai Ujság ban megjelent egy tudósítás a Nemzeti Múzeum átalakítási munkálatairól, melyben a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár egyesítését mint komolyan szóban forgó lehetőséget aposztrofálták. 75 Mivel Sulica meg volt győződve róla, hogy a hírt Klebelsberg intencióinak megfelelően Lukinich sugalmazta,76 egy, a már szedés alatt álló munkához csatolt hosszú lábjegyzetben rámutatott arra is, hogy a „beolvasztás” gondolata nemcsak a Múzeumi Levéltár szempontjából vet fel jelentős szakmai kérdéseket, de idővel magának az Országos Levéltárnak is súlyos problémát jelenthet majd.77 Sulica e megjegyzésével elsősorban arra célzott, hogy az Országos Levéltár ugyancsak hely- és emberhiánnyal küzd, olyannyira, hogy saját állagai megfelelő rendezésének, valamint az 1922. évi XIX. tc.-ben lefektetett iratátvételi kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. A lábjegyzet leglényegesebb mondata azonban, s ezzel Sulica az egész klebelsbergi ügyvitelt találta telibe, az „őszinte segíteni akarás” hiányáról szólt, mely a ki nem mondott mögöttes célok – jelen esetben a két levéltár végleges összeolvasztása – érdekében szakmailag és emberileg képtelen helyzetbe hozta a Múzeumi Levéltár dolgozóit, és személy szerint az intézmény főigazgatóját, Hóman Bálintot is. Hóman azonban, aki pontosan tisztában volt vele, hogy Lukinich ambivalens könyvtárvezetői tevékenysége mögött Klebelsberg akarata áll, egyelőre semmit sem tehetett, s bár jól tudta, hogy Sulica Lukinich elleni panaszainak valós alapjuk van, végül Sulica ellen kényszerült vizsgálatot elrendelni. 72 Uo. 55–56.; OSZK Kt Fond 116/65 Csánki Dezső feljegyzése Lukinich Imrének, keltezés nélkül. 73 „Egyébként az épület tekintetében a múlt év folyamán változás nem történt. A II. emelet 3 szobáját, és a kisebb raktári szárny III. emeletét továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztálya, a III. és a IV. emelet többi részét pedig a Hadtörténelmi Levéltár tartja elfoglalva.” MNL OL K 726 12. cs. 299/1928 Csánki Dezső: Jelentés az Országos Levéltár 1927. évi állapotáról és működésről, 1928. ápr. 25. 74 Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának költözése. Pécs 1927. 19. 75 „Szó van arról is, hogy a múzeumi levéltárat beolvasztják az Országos Levéltárba, úgyhogy a nagyszabású átcsoportosítási tervnek mi sem áll többé útjába.” 8 Órai Ujság, 1927. május 7. 4. 76 „Itt nincs kétség, hogy a 8 Órai Ujság »zavaros cikkét« a könyvtárigazgatóság sugalmazta, aki most már megérkezettnek találta beolvasztási szándékának nyíltan is kifejezést adni.” Sulica Sz.: Igazoló je lentés i. m. 66. A „könyvtárigazgatóság” megjelölés mellett Hóman feljegyzése is olvasható: „nem a knyvtig. [könyvtárigazgató ‒ B. O.] kezdeményezte, hanem a miniszter.” 77 Sulica Sz.: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának költözése i. m. 37–38.
