Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 748 lakóknak az Országos Levéltárból való kiköltöztetését követően felszabadult negyedik emeleti raktárért cserébe adja át az addig általuk használt harmadik emeleti raktártermet, illetve dolgozószobákat a Múzeumi Levéltár számára.66 A megürült raktárteremmel a tarsolyában Klebelsberg már nyugodtan felkereshette Hóman Bálintot, aki a költözés „lehetőségét” tárgyaló értekezleten nem is tehetett mást, mind helyeslőleg tudomásul vehette Klebelsberg és a neki lelkesen szekundáló Lukinich érveit, illetve akaratát.67 A Nemzeti Múzeum dolgozói, elsősorban természetesen a Levéltárba beosztott munkatársak azonban nem egykönnyen nyugodtak bele e döntésbe, s vezetőjük, Sulica Szilárd68 már Lukinich 1924-es kinevezését követően komoly publikációs hadjáratba kezdett annak érdekében, hogy a levéltár hely- és munkaerőhiányból adódó szakmai problémáira felhívja a figyelmet, s ezzel egyrészt elősegítse a Nemzeti Múzeumon belüli megfelelőbb elhelyezést, másrészt az esetleges költözés gondolata ellen szakmai érveket sorakoztasson fel. 69 Sulica és Lukinich ellentmondásos kapcsolata, mely a végső összecsapást követően Sulica áthelyezésével végződött és a háttérben egyértelműen a Múzeumi Levéltár költözésének kérdése körül forgott, nemcsak Klebelsbergnek a tervei érvényesítése érdekében alkalmazott személyi politikájára vet fényt, de jól illusztrálja azt a kényszerű ügymenetet is, melyet a Nemzeti Múzeum vezetősége a Múzeumi Levéltár tekintetében már hosszú évtizedek óta folytatott. Sulicának a Múzeumi Levéltár történetével és szakmai problémáival kapcsolatos tanulmányai részletesen bemutatják azt a folyamatot, melyben az 1802. évi alapítás 2000 kötetből álló kéziratgyűjteménye az 1876-ban meghonosított családi örökletéteményezés 66 „Jelentem, hogy a mai napon a Vallás- és Közoktatási Miniszter Úr Őnagyméltósága személyesen és szóbelileg felkért arra, hogy a magyar levéltárügy érdekében a Nemzeti Múzeumi levéltárnak az Országos Levéltárba való áthelyezése céljából a hadtörténelmi levéltár engedje át az Országos levéltári épületben a III. emeleten a keleti szárnyat (nagy levéltári szárny) képező és általunk raktárnak és irodahelységeknek is használt iratraktári termet, mely modern vasállványokkal van ellátva és helyette felajánlotta a IV. emeleti nyugati szárnyát (kis levéltári szárny) képező, ugyanoly nagyságú, még be nem rendezett, jelenleg üres és részben 5 család által lakott iratraktár-termet.” MNL OL Y 1. Általános Iratok, 128/1926. Kozmovszky József jelentése a Honvédelmi Miniszternek, 1926. jan. 25.; Uo. A megállapodásról Csánki Dezső 1926. jan. 27-én értesítette Hóman Bálintot. 67 A megbeszélésre valamikor 1926. január utolsó napjaiban kerülhetett sor, ám az OSZK Irattárában ennek nem maradt írásos nyoma. 68 Sulica Szilárd (Brassó, 1884. aug. 18. – Budapest, 1948. dec. 20.) A budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként végzett, és 1907-ban tett tanári vizsgát latinból és történelemből. 1907-től gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd őr, igazgató őr, végül 1924 és 1927 között a levéltári osztály vezetője. Leváltását követően a Néprajzi Múzeumba osztották be, majd 1930-tól 1934-ig ismét a levéltári osztályt élére került. Ez időben a budapesti tudományegyetem helyettes tanára. Később a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a román filológia előadó tanára (1934–1938), magántanára (1938–1940), illetve a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója (1936–1940). 1940-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a román nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára. 69 Sulica Szilárd: A múzeumi levéltár és legújabb gyarapodásai. Magyar Könyvszemle 32. (1925) 1–4. sz. 93–133.; Uő: A múzeumi levéltár gyűjteményeiről. Magyar Könyvszemle 33. (1926) 1–4. sz. 54–100.
