Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 734 Tanácsának 1923. április 25-én tartott ülésén Horváth Géza főigazgató-helyettest, Hóman Bálint könyvtárigazgatót és Kollányi Ferenc prelátus-kanonok műértő tanácstagot bízta meg azzal a feladattal, hogy a kérdés rendezése érdekében vegyék fel a kapcsolatot a családdal.12 Ám miközben Hóman Horváth megbízá sából az előterjesztéssel kapcsolatos javaslaton dolgozott,13 Klebelsberg miniszteri leiratban „állásfoglalást és szakvéleményt” kért a Gyűjteményegyetem Tanácsától a Nemzeti Múzeum mint adminisztratív egység további fenntartására vagy tudományszakok szerinti decentralizációjára. Azaz Klebelsberg a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum különálló intézménnyé alakulásával megindult decentralizáció nyomán a Nemzeti Múzeum megszüntetésének lehetőségét vetette fel. Elképzelése szerint az önálló egységekre bomló tárakat a Gyűjteményegyetem szervezeti kerete foglalhatta volna magába, és ezzel a lépéssel nemcsak a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjának megszüntetése, hanem különböző gyűjteményeinek más intézményekbe való áthelyezése is lehetővé vált volna.14 A leiratot Csánki Dezső a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke továbbította Horváth Gézának nemzetgyűlésünk határozatából kifolyólag, felkérjük Nagyméltóságodat legyen kegyes egy külön pótszabályrendelettel nemzetségünk ajánlási jogát a jelen viszonyoknak megfelelően akként rendezni, hogy a Gyűjteményegyetemhez tartozó Országos Széchényi Könyvtár nyomtatványi osztályának vezető állása, továbbá egy alkönyvtárosi, és kezelői altiszti állás a gróf Széchényi család mindenkori, legmagasabb egyházi, vagy világi állást betöltő tagjának ajánlása által töltessék be. Tisztelettel bejelentjük, hogy amennyiben Nagyméltóságod kérésünket bármi okból teljesíthetőnek nem tartaná, jogaink fenntartása és megőrzése érdekében, kényszerítve látnánk magunkat az erre illetékes bírósághoz fordulni.” MNL OL Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa (a továbbiakban: K 726) 2. cs. 277/1923. 12 MNL OL K 726 2. cs. 277/1923. 2284/1923. eln. szám. 13 OSZK Irattár 459/1923. Hóman Bálint Horváth Géza főigazgató-helyettesnek küldött javaslattervezete, 1923. jún. 6. 14 „Dr. Fejérpataky Lászlónak a Nemzeti Múzeum érdemes főigazgatójának elhunyta alkalmából, mielőtt az utód kérdésével érdemlegesen foglalkozhatnánk, előzőleg eldöntésre vár az az elvi, illetve szervezeti kérdés, hogy a Nemzeti Múzeum, mint adminisztratív egység a jövőben fenntartassék e vagy nem. A Nemzeti Múzeum gyűjtőneve alatt ugyanis ez idő szerint a legkülönbözőbb természetű és irányú gyűjtemények vannak összefoglalva, melyeknek egyik része szellemi, a másik része pedig a természettudományok körébe tartozik, s így a dolog természeténél, s a tudományoknak mai speciálizált mivoltánál fogva olyan szakember nem is található, aki a különböző gyűjtemények mindegyikének ügyeibe érdemlegesen és haszonnal be tudna folyni. Igaz ugyan, hogy egyesek azt a felfogást vallják, hogy a Nemzeti Múzeum történetileg kifejlett kereteit megbontani nem szabad, hogy a tudományos intézetek igazgatásánál mindig szem előtt tartandó tradíciókra való tekintettel a Nemzeti Múzeum egységét, mint egy kegyeletből fenn kell tartani. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy a Nemzeti Múzeumból a múltakban is kiszakadtak és önállósultak egyes gyűjtemények, így a Szépművészeti Múzeum is. Ha tehát a Nemzeti Múzeum ma is egy egységet képez, ennek oka kizárólag az, hogy a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum létesülése után múzeumügyünk fejlődése megakadt, holott a dolog természetes rendje az lett volna, hogy a három természettárnak egy természettudományi múzeummá, a néprajziaknak külön néprajzi múzeummá kellett volna önállósulnia. Felfogásom szerint itt nem konzerválandó tradícióval, hanem csak múzeumügyünk fejletlenségével állunk szemben. S így kegyeleti megfontolások a célszerűségi szempontok tárgyilagos mérlegelésének gátját nem képezhetik. A Nemzeti Múzeum, mint szervezeti egység fenntartása már azért sem látszik feltétlenül szükségesnek, mert a Gyűjteményegyetem szervezetében legújabban egy még nagyobb, a budapesti más közgyűjteményeket is felölelő, és önkormányzattal ellátott szervezet keletkezett.” OSZK Irattár 480/1923. 2401/1923.
