Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
ÁDÁM ISTVÁN PÁL 711 dolgoznak”.65 A vádirat második pontja szerint Papp a lakókat állandóan ordítva fenyegette elvitetésükkel. A svájci védelem alá került házba igyekvők közül egyeseket 1944 telén „menjenek el innen, mert gumibottal és kézigránáttal verem el magukat” kiáltással üldözött el. A rendőrségnek Papp ellen vallók közt volt Jónás Lászlóné, aki felidézte, hogyan vezetett Papp házmester egy nyilast az otthonába, aki elvette tőle utolsó kétszáz grammnyi szalonnáját.66 Szembeötlő a Pappügyben, hogy a rendőrség a vizsgálatai során szinte kizárólag negatív tartalmú, vádló vallomásokat rögzített, amire könnyű volt felfűzni a vádirat indoklását, például, hogy nyerészkedett volna, mikor élelmiszert vitt a védett házba. Sőt, többen látták, ahogy nyilasokkal italozott a házmesterlakásban. A háború után az adatokat összegyűjtő rendőrségi nyomozó egyértelmű képet igyekezett festeni a házfelügyelőről, hogy abból egy „jó vádirat” születhessen, amely megalapozná a felelősségre vonást. Csakhogy ez a házmester is merőben eltérően kezelte a lakók különböző csoportjait. Azok például, akik fizettek neki, elkerülték, hogy munkára vezényeljék őket. De voltak a házfelügyelő mellett szóló objektív körülmények is: a védett házba be nem engedett család például már akkor érkezett, amikor a ház teljesen tele volt. A svájci követség maga adta parancsba, hogy nem engedhet be senkit a házmester, aki nem rendelkezik érvényes svájci védlevéllel, mert azzal a bennlévő több száz ember életét veszélyeztetnék. Emellett a népbírósági tárgyaláson a védett ház egykori lakói közül egy védelmébe is vette a házmestert. Mondandójának lényege, hogy egy olyan épületben, ahol a normális hatvan lakó helyett ötszáznegyvenen kénytelenek szűkölködni, ott nem lehet fegyelmezési eszközök nélkül az elemi együttéléshez szükséges rendet fenntartani.67 E meggyőző tanúvallomáson túl a bíróság elfogadta a házmester azon érvelését is, hogy a szomszédos ház nyilas házmestere előtt titkolnia kellett filoszemita beállítottságát. Ahogy a felmentő ítélet fogalmaz: „kétségtelen tény, hogy vádlott az ostrom alatt a felszabadulást megelőző időkben több alkalommal is zsidóellenes kijelentéseket tett, és többször durván és gorombán viselkedett a ház zsidó lakóival szemben. A népbíróság azonban, a mai tárgyaláson felmerült adatok alapján, tényként állapította meg, hogy vádlott ezeket a kijelentéseket [...] nem a zsidóság elleni gyűlöletből, hanem az akkori kényszerítő körülmények hatása alatt, tulajdonképpen a védett ház zsidó lakóinak megmentése érdekében tette”. 68 Papp György esetének az ítélet által csak áttételesen kimondott tanulsága, hogy nem volt könnyű dolga a házmestereknek sem, amikor egy túlzsúfolt épületben, a túlélésért utolsó erőtartalékaikat mozgósító emberek közt kellett 65 Lásd az eset leírását Papp György népbírósági pere. BFL XXV.1a. 1500/1945. 46‒47., 58. 66 Papp György népbírósági pere. BFL XXV.1a 1500/1945. 43‒44. 67 Uo. Lásd Molnár Sándor vallomását. 45. 68 Uo. Ítélet, Nb.V. 1500/1945/5. 8.
