Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat emlékezete a naplók tükrében
A BORI MUNKASZOLGÁLAT EMLÉKEZETE A NAPLÓK TÜKRÉBEN 678 megismerhettem. Borban írt naplójáról 2005-ben szereztem tudomást. 22 A nyilvánosság előtt fia, György Péter esztéta számolt be először a napló létezéséről az Alföld című irodalmi folyóiratban megjelent életrajzi esszéjében, 2010-ben. 23 Egy évvel később pedig megjelent a már említett esszét is magában foglaló, nagy vissz hangot kiváltó esszéregénye, az Apám helyett,24 melynek első hét fejezetében lényeges szerepet kapott édesapja bori munkaszolgálata és bori naplója. A naplóból a műben hosszabb részleteket is közölt. György Lajos és a bori munkaszolgálat György Lajos bori naplója három, kronológiai és topográfiai szempontból egyaránt jól elkülöníthető részre osztható: Bor, a felszabadulás és vándorlás, végül pedig Budapest és otthon. Tematikáját illetően történeti és privát napló. Nemcsak a bori és a vándorlás időszakában van intenzíven jelen a magánéleti szál, de az otthoni időszakban készült bejegyzésekben is, csak itt az arányok természetesen megfordulnak. A napló háborús, munkaszolgálatos tábori napló, majd pedig „útinaplóvá” és magán naplóvá válik. Egy munkaszolgálatra elhurcolt, országhatárokon átkelő, hadműveleti területeken átvonuló, a régi és új rendszert „testközelből” megismerő, szüleitől leválni alig képes 18–19 éves fiatalember naplója, aki ráadásul ebben az időszakban szerelmes is, és szerelmében csalódnia kell. A szöveg tehát az első szerelem egyetlen évének érzelmeket dokumentáló naplója is. De van még egy fontos rétege: a textus annak a dokumentuma is, miként formálódik György Lajos viszonya a kommunista eszméhez gyakorlati próbatételeken át. Összességében tehát György Lajos naplója egyértelműen tekinthető a változások, a mobilitás és a felnőtté válás naplójának is. Munkaszolgálat és identitás György Lajos 1944. május 31-e és 1945. április 3-a között vezette kézzel írt naplóját.25 Ennek bori része egy rövidebb időszakot ölel fel, tartalmazza viszont a felsza -22 György Lajos elektronikus levele Csapody Tamásnak. Bp. 2005. szept. 13. (A szerző tulajdonában, publikálatlan.) 23 György Péter: Az amnézia-terápia. A Kádár-korszak fausti egyezsége. Alföld 61. (2010) 1. sz. 64–69. 24 Uő: Apám helyett. Bp. 2011. 25 Az autográf napló egy keménykötésű, ragasztott és belül összefűzött, eredetileg 140 oldalas, számvitelkönyvbe, ún. gabonaraktárkönyvbe íródott (hivatalos száma: 433K KD 70.). A könyv lapjait öszszefűző két vékony spárga a könyv hátsó borítóján össze van ragasztva, rajta pecsét: „Forgalmi Adóhivatal Debrecen”. A könyv belső oldalán található hivatalos, négyszögletes tintapecsétbe írt adatok alapján tudható, hogy a gabonaraktárkönyv Nagy János kishegyesi malomtulajdonosé volt (törzsszáma: 2643; a pecsét kelte: 1931.9.8.). A könyv hátsó oldalain gabonakereskedelemmel kapcsolatos, kék és fekete tintaceruzával írt bejegyzések (pl. névsor, vásárlás) láthatók. Ezek jól elkülönülnek György
