Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat emlékezete a naplók tükrében
A BORI MUNKASZOLGÁLAT EMLÉKEZETE A NAPLÓK TÜKRÉBEN 674 (Faludi László), illetve ami jelenleg hozzáférhető belőle (Szöllösi György). Jóval többet tudunk annál róluk, hogy csak említés szintjén idézzük fel őket, de sokkal kevesebbet annál, hogy össze tudjuk hasonlítani a másik három, általam teljes egészében megismert naplóval (Laufer György, Somló Béla, György Lajos). A naplók változó hosszúságú időtartamot fognak át. A legkorábbi kezdő időpont a bori munkaszolgálatra történő behívóról való értesülés (1943. május 31.), míg a legkésőbbi a magyarországi szülőhelyre való visszaérkezés és az ezt követő élmények rögzítése (1945. április 3.). A két időhatár között vezetett naplók azonban nagyon eltérő idősávban mozognak. Olyan, alapvetően „külső” körülmények is meghatározták az időbeli kereteket, mint például az, hogy kit melyik évben hívtak be a bori munkaszolgálatra (1943 vagy 1944), vagy hogy melyik csoportban (első vagy második „lépcsőben”) hagyta el Bort. De a „belső”, szubjektív különbségek is szerepet játszottak abban, hogy ki mikortól és meddig vezette feljegyzéseit. A „külsőként” és „belsőként” meghatározott különbségek természetesen szorosan összefüggtek egymással, hiszen például a második lépcsőt jellemző erőltetett menetek és tömeggyilkosságok lehetetlenné tették az események feljegyzését. Ezzel szemben bőven adódott lehetőség naplóírásra a Borból második lépcsőben elindítottak számára a felszabadulást követő időszakban és a Temesvárra történő, szabadságot és nyugalmat jelentő megérkezést követően. A bori naplók közül hármat közgyűjteményben őriznek, kettőt pedig a volt bori munkaszolgálatosokkal vagy leszármazottaikkal való kapcsolat révén ismertem meg vagy szereztem róluk tudomást. Egy kivételével valamennyi napló publikálatlan. Faludi László naplója A két, egészében nem megismerhető napló egyike Faludi Lászlóé.4 Az ő autográf naplója ismeretlen hosszúságú.5 A fennmaradt, számozott nyolc oldal alapján a hossza mintegy száz oldal lehetett; a vonalas füzetlapokra szürke grafit-tollal írt feljegyzések jól olvashatók. Faludi László Szegedről vonult be munkaszolgálatra, 1943. július 17. és 1944. szeptember 17. között volt a központi Berlin táborban. (Napra pontosan hivatalos nyilvántartása szerint „kéziratos napló és visszaemlékezés”. Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely 2011. 360.1. 4 Faludi László (a. n. Fingerhút Sarolta; Bp., 1920. dec. 29. – Bp., 1980 után) V/4. szd. V. kmsz. pótzlj.; azonositási száma (a továbbiakban: a. sz.): 3006. 20. 3432. Szegedi, majd budapesti szövőmunkás. 5 Bori fogoly munkaszolgálatos naplója. Magyar Nemzeti Múzeum, Legújabb Kori Iratgyűjtemény 83.242.1. A napló 29–32. és 81–84. oldalai maradtak fenn. Köszönöm a múzeum történész-muzeológusának, Balahó Zoltánnak a segítségét.
