Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
SZÉCSÉNYI ANDRÁS 667 nyomán Huhák Heléna.41 Bognár nem jegyezte fel a térképek elkészítésének okát, vélhetően saját szórakoztatására készültek, és mondanivalójának plasztikusabbá tétele sarkallta a térképek megrajzolására. Elkészítésükre a tábor „belakása” után kerülhetett sor, bejegyzése szerint május 6-án látott munkához.42 A térképeken látszik, hogy nemcsak a csomópontokat, határvonalakat és ezek legjelentősebb ismertetőjegyeit vetette papírra, de meglehetős pontossággal rajzolta meg az utcák geográfiai alaprajzát is, helyes arányérzékkel. Mindez arra utal, hogy többször járt a helyeken, jól ismerhette azokat, s nemcsak a lakhely-kantin-kórház útvonalat térképezte fel.43 Ez a feltevés egybevág a pszichológiai kutatások nyomán ismert, más, kisvárosra alkalmazott, ekkora időintervallum után készített kognitív térképek ismertetőjegyeivel.44 Terepbejárásom során Bognár térképei alapján könnyen tudtam tájékozódni a megmaradt épületek közötti utcákon, mivel olyan pontosan jelölte be a Kevin Lynch által meghatározott, a kognitív térképvizsgálatok során ma is használatos markereket. 45 Külön figyelmet érdemel néhány, napló alapján lokalizálható épület és a közterek elnevezése.46 A naplóban megírt, megrajzolt terek tehát funkciót váltottak: korábban a nemzetiszocialista katonai célok szolgálatában álltak: katonák, repülőtisztek, pilóták, SS-tagok és hivatalnokok százainak munka- és részben lakhelyéül szolgáltak.47 Az egyik fontos tér Bognár György és a táborlakók számára a gyógyulásban kulcsszerepet játszó „kórház”, amelyet a laktanyában hallott vagy olvasott német mintára „ambulanciaként” jelöl a naplóíró.48 Az első napokban az tűnt fel számára, hogy volt itt várakozó helyiség és kezelőszoba, s hogy rengeteget 41 Huhák Heléna: Bergen-Belsen a deportált magyar zsidók élettörténeteiben. A túlélők elbeszéléseinek helyközpontú vizsgálata. In: Tanulmányok a holokausztról IX. Szerk. Randolph L. Braham. Bp. 2018. 243–295. 42 Napló, 1945. máj. 6. 191‒192. 43 Annyi bizonyos, hogy már jún. 5-ei bejegyzésétől kezdve egyre többször utalt arra, hogy sétált a tábor számára korábban távolinak tűnő helyszínein, vagy napozni ment a láger egyes, fűvel borított helyszíneire. 44 Ann S. Devlin: The „Small Town” Cognitive Map. Adjusting to a New Environment. In: Environmen tal knowing. Theories, Research, and Methods. Ed. Gary T. Moore et al. Stroudsburg, PA 1976. 58–66. 45 Kevin Lynch: The Image of a City. Cambridge 1960. Manapság a kognitív térképek a terek és a vá roslakók társadalmi kapcsolataiként értelmeződnek. Wilhelm Gábor: Kognitív térképek és városrepre zentáció. In: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor. Bp. 2005. 35. 46 Bognár feljegyzéseiben ezzel összhangban a természeti tér is hangsúlyos szerepet kap. A „spatial turn” óta tudjuk: természeti táj többnyire nem önmagában áll, természeti és szociális tér egységeként értelmezhető. Angelo Torre: The „Spatial Turn” in History? Landscapes, Visions, Resources . Annales 63. (2008) 1127–1141. 47 Erről tanúskodik egyebek mellett számos brosúra és képeslap, amelyet az 1930-as évek végétől propaganda célból terjesztettek. Az egykori épületek nagy része ma már romos állapotban van vagy megsemmisült. 48 Napló, 1945. ápr. 27. 145.
